Német bírók összefogása a korona diktatúra ellen
Jogi segítségnyújtó hálózat alakul a vészhelyzetben.
A koronakrízis okán a jogállam alapját képező szabadság- és alapjogaink egyre inkább veszni tűnnek. „Nincsenek bírók, ügyvédek és ügyészek, akik ezt felismerik és lépéseket tesznek?” – kérdezi számos aggódó polgár. De igen, vannak! Tudjon meg többet minderről,
Ismerjen meg jövőbe mutató ítéleteket és vitaérveket. Egyre több olyan ember fordul a Kla.TV-hez panaszaival, akik tehetetlennek érzik magukat, mert aggodalmaikat az állam és a hatóságok a szőnyeg alá söprik.
Most éppen az iskolákban bevezetett intézkedéseket és gyermekeik szenvedését kell elviselniük a maszkhordási és tesztelési kényszer miatt. Az elmúlt napokban azonban Németország bátor döntések és nyilatkozatok hullámát tapasztalhatta meg bírák, ügyvédek és köztisztviselők részéről, akik a háború utáni időszakban még soha nem látták a jogállamiságot ennyire fenyegetve, így most fellépnek az emberek érdekében. Ennek köszönhetően március elején megalakult a „Netzwerk Kritischer Richter und Staatsanwälte“ (KRiStA) (Kritikus Bírák és Ügyvédek Hálózata) A hálózat az alapjogok és az arányosság alapelvének helyreállításáért lép fel. „Itt az idő, hogy kiálljunk és felemeljük a hangunkat” – véli Oliver Nölken, bíró. Ha a kormányok és hatóságok önkényesen korlátozzák az állampolgárok szabadságát, és a parlamentek már nem ellenőrzik hatékonyan a kormányokat, az igazságszolgáltatásnak kell fellépnie a jogállamiság utolsó védelmi vonalaként. A korona-intézkedések nagy része megkérdőjelezhető ténybeli alapokon nyugszik, a hasznuk kétséges, messze túllőnek a célon, vagy teljesen összeegyeztethetetlenek egy szabad állam szellemével. Oliver Nölken, szóvivő, felszólította kollégáit a bíróságokon és ügyészségeken, hogy politikai nyomás alatt is gerincesen és szenvedélyesen lépjenek fel a szabadság és a jogállam érdekében: „Mi, bírók és ügyészek nem a kormányt, hanem a jogot szolgáljuk.“
Dr. Pieter Schleiter, büntetőbíró alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Szövetségi Alkotmánybírósághoz a Fertőzésvédelmi törvény új változata és számos korona-rendelet ellen. Ennek hátterében a Német Szövetségi Köztársaság fennállása óta érvényben levő alapjogok küszöbön álló, messzemenő korlátozása áll, ami az új törvénnyel kerülne bevezetésre. Néhány nappal ezelőtt az „Ügyvédek a felvilágosításért” („Anwälte für Aufklärung“) egyesület sürgős felhívást intézett a Bundestag tagjaihoz, hogy ne fogadják el a Fertőzésvédelmi törvény új változatát. Az ahhoz való hozzájárulás a demokrácia végét jelentené. Jens Gnisa, a Bielefeldi Járásbíróság igazgatója és 2019-ig a Német Bírói Szövetség elnöke, szokatlanul élesen bírálta a szövetségi kormány azon tervét, hogy kibővíti saját hatáskörét a korona-válság tekintetében: „Ritkán látszik rajtam, hogy magamon kívül vagyok. Most azonban ide jutottam. A szövetségi kormány egyértelműen áthág minden arányossági határt”; Nézete szerint, idézem:„… az utóbbi évtizedek alapjogokat legmélyebben sértő szövetségi törvényéről lehetne szó.“ Frank Hannig ügyész és védőügyvéd: „A jogállam mindannak az alapja, amit mi, ügyvédek szakmailag csinálunk, de meggyőződésem szerint ténylegesen is a társadalmunk alapzatát jelenti. […] Enélkül a jogállamiság nélkül, a mindenki számára azonos és jól átgondolt jog nélkül már nem működik egy demokratikus társadalom. Egyre inkább aggódom amiatt, hogy – hanyagságból vagy szándékosan – súlyosn megsértik ezt a biztos jogállamiságot […] Ha nem harcolunk a jogállamért, nem fogunk parlamentáris demokráciaként fennmaradni, és ez komoly félelemmel tölt el.“ Kedves nézők, mostanában jövőbemutató ítéletek és nyilatkozatok jelentek meg németországi bíráktól és ügyvédektől. Itt következik néhány példa, melyekbe részleteibe betekinthetnek a Reitschuster.de webhelyen:
1 Holger Fischer hanaui ügyvéd nem tétovázik:
Amikor a hesseni általános iskolásoknak tanítás alatt is maszkot kell viselniük, Holger Fischer megteszi az első lépést. Levelet küld körülbelül 1000 hesseni iskolaigazgatónak, amelyet az iskolai szülői munkaközösségeknek és az oktatási intézmények személyzeti tanácsainak is eljuttatnak, és amelyben többek között a felelősség és a büntetőjog kérdéseire világít rá. Bár a maszkok viselésére a munkavédelem területén a legszigorúbb szabályok vonatkoznak, a koronával összefüggésben ezek egyértelműen nem játszanak semmilyen szerepet. Az iskolavezetők és tanárok csak a legritkábban tudnak róla, hogy felelősek a gyermekek biztonságáért és sérülésük esetén felelősséget kell vállalniuk, illetve büntethetőek. Azok a szülők és tanárok, akik a gyermekeik érdekében fel akarnak lépni, az alábbi linken találnak egy levelet:https://reitschuster.de/post/maskenpflicht-fuer-alle-schueler-ein-rechtsanwalt-macht-mobil Egy további ügy, mely jelenleg sok szülőt és tanárt foglalkoztat, az iskolákban végzett tesztelés. Húsvét után már 11 szövetségi államban vezették be a tesztelési kötelezettséget. Holger Fischer ügyvéd véleménye erről: „A tesztek gyermekek számára nem megfelelőek és nem is engedélyezettek”. A „teljesen tisztázatlan” felelősséggel kapcsolatosan ezt tanácsolja a tanároknak: „Tiltakozzon! Fennáll a kockázata annak, hogy büntetőjogi felelősségre vonják, és esetleges kártérítési igények esetén anyagi felelősséget kell vállalnia.“ Egy tájékoztató levél található érvelést segítő tényekkel a következő link alatt: https://reitschuster.de/post/selbsttests-fuer-schueler-juristisch-heikel-und-psychologisch-katastrophal
2. Bírósági ítélet Weimarban:
A Weimari Járásbíróság két szülő feljelentésére úgy döntött, hogy a maszkviselésre, távolságtartásra és gyorstesztekre vonatkozó kötelezettség mindkét bepanaszolt iskolában jogellenes. A bíró ezt a gyermekek jólétének alapvető veszélyeztetésével indokolta: „…Mivel a gyermekeket az a kötelezettség, hogy iskolai időben arcmaszkot kell viselniük és távolságot kell tartaniuk egymástól és más emberektől, nem pusztán veszélyezteti szellemi, testi és érzelmi jólétük tekintetében, hanem már jelenleg is sérülnek.” Ezáltal a gyermekek és szüleik számos olyan joga sérül, melyeket a törvény, az alkotmány és a nemzetközi egyezmények biztosítanak. A bíró arra a következtetésre jutott, hogy az iskolák vezetősége és a tanerők nem hivatkozhatnak azokra a tartományon belüli jogi előírásokra, melyeken az intézkedések alapulnak. Mégpedig azért nem, mert ezek az előírások alkotmányellenesek, így érvénytelenek. A teljes határozat 178 oldal terjedelmű, és egy általános leszámolásnak tekinthető az iskolákra vonatkozó korona-előírások tekintetében. A határozat az alábbi link alatt található:https://reitschuster.de/post/hammer-gerichtsentscheid-in-weimar-keine-masken-kein-abstand-keine-tests-mehr-fuer-schueler
3. Weilheimi bíróság megsemmisíti a gyermekek maszkviselési kötelezettségét Weimar után a bajorországi Weilheimi Járásbíróság hasonló döntést hozott.
A bíróság egy ideiglenes intézkedésben megtiltotta egy középiskola vezetésének, hogy egy adott esetben kényszerítse a szájat és orrot takaró maszk viselését. A bíróság Prof. Christof Kuhbandner és Dr. Ines Kappstein szakértői véleményére támaszkodik, miszerint a gyermekek 68 százaléka panaszkodik a maszkviselés káros hatásaira. Ezenkívül a „maszkolt száj” olyan veszélyeket hordozhat, mint többek között fogszuvasodás, rossz lehelet és ínygyulladás. Emellett a gyermekek fejlődése tekintetében is fennállnak veszélyek a nem verbális kommunikáció zavara által. Nincsenek bizonyítékok arra, hogy a különféle arcmaszkok a SARS-CoC-2 általi fertőzés kockázatát említésre méltóan csökkentenék. A bíróság egyértelműen kijelenti: Mindenkinek, aki egy gyermeket hosszabb ideig maszkviselésre kényszerít, tisztában kell lennie azzal, hogy veszélyezteti a gyermek jólétét és ezáltal indokolatlanul sérti a jogait (…) Egy iskolaigazgató vagy tanár, aki az ezzel kapcsolatos veszélyek tudatában mégis megteszi ezt, tényleges károsodás esetén nem hivatkozhat majd arra, hogy nem tudott a veszélyről, vagy valamilyen fertőzésvédelmi rendelet vagy higiéniai koncepció kényszerítette erre.
4. Bíróságok érvénytelenítik az éjszakai kijárási tilalmat:
Különféle régiókban, mint Hannoverben vagy Märkischer Kreisben a jelenleg érvényes éjszakai kijárási tilalmat érvénytelenítették. Ennek alapja: Nem egyértelmű tanulmányok és az intézkedések aránytalansága Összegzés: A korábbi visszafogottság után a bírák és az ügyvédek az állami nyomás és a média rágalmai ellenére most összefognak a törvény védelmében. Hálózatot építenek, és iránymutató ítéleteket hoznak. Költséges szakvéleményeken alapuló ítéletekkel megfelelő jogi alapot biztosítanak arra, hogy azt más jogászok, iskolaigazgatók, szülők, is kövessék. Független tényfeltáró újságírók, mint Boris Reitschuster és csapata a széles nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszik ezeket a fejleményeket, így a kezdeti hallgatás után a főáramú média is egyre inkább rákényszerül arra, hogy beszámoljon ezekről. Kedves Nézők, használják bátran Önök is felelős módon az összes rendelkezésükre állított eszközt! Kiegészítésképpen ajánlunk még Dr. Ronald Weikl medikus beszélgetését Hans-Christian Prestien család- és ifjúságvédelmi bíróval: „Egy gyermekvédelmi eljárás véget vethet a maszkhordási kötelezettségnek”.- Ebben jogi szempontból vizsgálják a jelenleg érvényes rendelkezéseket, mint a maszkviselést és nevelők és tanárok által végzett tesztelést a rájuk bízott gyermekeken. Fontos útmutatást biztosít szülők, tanárok és nevelők számára, a törvényileg rögzített gyermekjólét biztosításához.