A “pápa” felelősségének értékelése a koronavírus elleni büntényekben

Ferenc pápa döntése a bálványimádó Pachamama befogadásáról és az elvált és újraházasodott katolikusok engedélyezéséről a koronavírus járvány okozója?

John-HenryWesten

2021 augusztus 31, kedd

2021. augusztus 31. (LifeSiteNews) – Mostanra már biztosan hallottátok, hogy Ferenc pápa botrányosan azt állította, hogy a koronavírus annak köszönhető, hogy a természet haragszik ránk, amiért nem védjük a környezetet. Rengeteg más modernista prelátus, például Fr. James Martin is hasonló dolgokat fecsegett az elmúlt hetekben. De Burke bíboros, Schneider püspök és a múlt számos szentje és pápája, nem is beszélve magáról a mi Urunkról, mást mondott.

Amikor először hallottam, hogy Ferenc pápa szerint a COVID-19 járvány kitörése a “természet” dührohamának eredménye, mert nem vigyáztunk a környezetre, nem tudtam elhinni, hogy ez igaz. Bizonyára, még ha a pápa oly sok hitbeli kérdésben tévedett is, mint például a fogamzásgátlás, az együttélés, a válás és újraházasodás, valamint a transzneműség, biztosan nem tudott volna a Szentírás és a hagyomány ellenében cselekedni a Földet sújtó koronavírus-katasztrófával kapcsolatban!

Ezért meggyőződtünk róla, mielőtt lehoztuk volna a sztorit, amit a videóval együtt találtunk, amelyen ezt mondja.

Ferenc pápa természetesen nem volt az egyetlen, aki ezt állította.

Fr. James Martin, az egyik leghírhedtebb eretnekség hirdetője a homoszexualitás témájában az Egyházban, megrostálta Burke bíborost, amiért emlékeztetett arra, hogy a vírus megjelenése nyomán minden rossz a bűnből fakad.

“Ne hallgassatok tehát senkire, még a papságra sem, aki azt mondja, hogy a #koronavírus a bűnökért – vagy a ti bűneitekért, vagy valamilyen csoport (általában egy olyan csoport, amellyel szemben állnak), vagy a világ bűneiért – kapott büntetés. Jézus elutasítja ezt a megközelítést…” – írta Martin egy tweetben. “Jézus háromszor is elutasítja egy szörnyű Isten gondolatát, aki betegséggel vagy fogyatékossággal büntet embereket. Ez nem az Újszövetség Istene. Ehelyett Jézus elkísér bennünket a gyengeségeinkben, és az ő idejében lévőket meggyógyítja”.

Ez teljes képtelenség, és a Szentírás és a katolikus hit mélységes ismeretlenségét bizonyítja, vagy arra játszik rá.

Először is, minden rossz – beleértve a halált is – a bűn által jött a világba, amint azt Szent Pál rómaiakhoz írt leveléből tudjuk. Burke bíboros ezt a tényt hozta fel a koronavírusról szóló nyilatkozatában. Azt mondta: “Nem kérdés, hogy az olyan nagy gonoszságok, mint a pestis, az eredendő bűn és a mi tényleges bűneink következményei”. És ez volt az a kulcsfontosságú idézet, amely miatt P. Martin panaszkodott.

De mi a helyzet a Szentírás Noé és az özönvíz történetével, amely arról szól, hogy Isten megbünteti a világot a bűnért?

Az Egyház mindig is azt tanította, összhangban a Szentírással, hogy négy olyan bűn van, amely bosszúért kiált az ég felé. Ahogyan azt a Szent X. Pius Katekizmusban olvashatjuk: (1) Szándékos gyilkosság; (2) A szodómia bűne; (3) A szegények elnyomása; (4) A munkások bérének megcsalása.

“Ezekről a bűnökről azt mondják, hogy bosszúért kiáltanak Istenhez, mert a Szentlélek ezt mondja, és mert gonoszságuk olyan nagy és olyan nyilvánvaló, hogy arra készteti Istent, hogy a legsúlyosabb büntetésekkel büntesse őket” – mondja a katekizmus.

Ehhez kapcsolódik az is, hogy Szodoma és Gomorra elpusztult súlyos bűneik, különösen a homoszexuális cselekedeteik miatt.

Arra az esetre, ha egyesek, mint például Fr. Martin, azt állítanák, hogy mindez allegorikus és valótlan, Jézus maga beszél Szodoma büntetéséről. A Máté 11:25-ben olvassuk, hogy Urunk ezt mondja: “És te, Kafarnaum, felemelkedsz-e a mennybe? Még a pokolba is le fogsz szállni. Mert ha Szodomában olyan csodákat tettek volna, mint amilyeneket nálatok tettek, talán megmaradt volna mind a mai napig.”

Az egész Szentírás, beleértve az Újszövetséget is, tele van azzal, amit ma “természeti katasztrófáknak” nevezünk, amelyek Isten haragjával kapcsolatosak. Krisztus halálakor szörnyű földrengés volt. Ahogy a Máté 27:51-ben olvassuk: “És íme, a templom fátyla kettészakadt felülről lefelé, és a föld megremegett, és a sziklák meghasadtak”.

Maga Jézus figyelmeztet az isteni büntetésekre. A Lukács evangéliuma 10. fejezetében leírtak szerint azt mondja apostolainak, hogy töröljék le a port a szandáljukról, hogy tanúságot tegyenek azoknak a városoknak, amelyek elutasították az Ő tanítását, és figyelmeztet: “Mondom nektek, hogy azon a napon elviselhetőbb lesz Szodoma, mint az a város”. Amikor pedig Jézus meggyógyítja a Betesda tavánál a rokkant férfit, amint azt János 5. könyve feljegyzi, azt mondja neki: “Íme, meggyógyultál: ne vétkezz többé, hogy semmi rosszabb ne történjen veled”.

De térjünk vissza arra, amit a pápa mondott minderről.

A LifeSite mexikói tudósítója, Matthew Hoffman így számolt be a pápa megjegyzéseiről:

Az, hogy a pápa a koronavírus-járványt a környezeti károknak tulajdonítja, összhangban van azzal az erősen környezetvédő “öko-teológiával”, amelyet a 2015-ös “Laudato si” enciklikájának megjelenése óta, és különösen a legutóbbi pán-mazóniai püspöki szinóduson a pontifikátusa során hirdetett, és amely hajlamos volt a spirituális aggodalmakat a környezeti aggodalmakkal kiszorítani.

Tavaly novemberben a pápa azt mondta, hogy reméli, hogy a Katolikus Egyház Katekizmusát kiegészítheti a “‘ökológiai bűn’ közös otthonunk ellen”.

Ferenc állítását, miszerint a természet az ember környezeti bűnei ellen csapkod, Leonardo Boff, a “felszabadítás” teológusa is megismételte, aki elhagyta a ferences rendet és házasságot kötött egy nővel, miután a Vatikán elmarasztalta a katolikus tanítás támadása miatt. Boff Ferenc pápa határozott támogatója, és az 1970-es évek óta ismeri őt.

Egy brazil magazinnak írt nemrégiben megjelent cikkében Boff kijelentette, hogy a koronavírus-járvány “Gaia” bosszúja, a megszemélyesített Föld bolygóé, aki felháborodott a környezeti sérelmek miatt, és akit ő “Nagy Anyának” is nevez.

“Úgy vélem, hogy a jelenlegi betegségek, mint a dengue, a chikungunya, a zikavírus, a SARS, az ebola, a kanyaró, a jelenlegi koronavírus, valamint az emberi kapcsolatok széles körű romlása, amelyet mély egyenlőtlenség/társadalmi igazságtalanság és a minimális szolidaritás hiánya jellemez, Gaia megtorlása azokért a sérelmekért, amelyeket szüntelenül okozunk neki” – tette hozzá.

“Nem véletlen, hogy a vírus ott tört ki, ahol a legnagyobb a szennyezés” – írta Boff.

Úgy tűnik tehát, hogy visszatértünk a Földanya, más néven Gaia vagy Pachamama pogány bálványimádásához.

A Szentírásból világosan kiderül, hogy Isten gyűlöli a bálványimádást. Amikor az izraeliták a bálványimádás felé fordultak, amikor Mózes a hegyen volt Istennel, Isten kész volt mindannyiukat elpusztítani, de Mózes könyörgött Izrael népéért, és lecsillapította Isten haragját. Erről a 2Mózes 32. könyvében olvashatsz.

Érdemes megjegyezni, hogy közvetlenül a vírus kitörése előtt a pápa engedélyezte a bálványimádást a Vatikáni Kertekben. Az ott zajló Pachamama-bálványimádás magában foglalta a Pachamama szobra előtti leborulást is. A szobrot később a Szent Péter-bazilikába vitték, ahol a pápa és több bíboros imádkozott előtte. Ezt a cselekedetet világszerte számos bíboros, püspök, pap és laikus elítélte.

A Ferenc pápának írt levélben, amelyet Carlo Vigano érsek is aláírt, a tényeket így fogalmazták meg:

• Október 4-én Ferenc pápa részt vett Pachamama pogány istennő bálványimádásán. (1)
• Engedélyezte, hogy ezt az istentiszteletet a Vatikáni Kertekben tartsák, és ezzel meggyalázta a vértanúk sírjainak és Péter apostol templomának környékét.
• A bálványimádás eme aktusában részt vett azzal, hogy megáldotta Pachamama fából készült képmását. (2)
• Október 7-én Pachamama bálványát a Szent Péter templom főoltára elé helyezték, majd körmenetben vitték a zsinati terembe. Ferenc pápa imát mondott a képmáshoz kapcsolódó szertartáson, majd csatlakozott a körmenethez. (3)
• Amikor e pogány istenség fából készült képmásait eltávolították a traspontinai Santa Maria templomból, ahol szentségtörő módon elhelyezték őket, és a templom meggyalázása miatt felháborodott katolikusok a Tiberisbe dobták, Ferenc pápa október 25-én bocsánatot kért az eltávolításért, és egy másik Pachamama fából készült képet is visszahelyeztek a templomba. (4) Ezzel egy újabb profanizáció vette kezdetét.
• Október 27-én, a zsinat záró szentmiséjén elfogadta a Pachamama bálványimádásakor használt tálat, és az oltárra helyezte. (5)

Burke bíboros a koronavírussal kapcsolatos megjegyzéseiben felhívta a figyelmet erre a bálványimádásra.

Azt mondta: “[Egy] hívő ember nem tekinthet a jelenlegi szerencsétlenségre, amelyben találjuk magunkat, anélkül, hogy azt is figyelembe ne venné, mennyire távol van a népi kultúránk Istentől. Nemcsak közömbös az Ő jelenléte iránt, hanem nyíltan lázad vele és azzal a jó renddel szemben, amellyel Ő teremtett minket és tart fenn bennünket a létezésben.”

Hozzátette: “Még az egyházon belül is tanúi vagyunk egy olyan pogányságnak, amely a természetet és a földet imádja” – folytatta. “Vannak olyanok az egyházon belül, akik a földet anyánknak nevezik, mintha a földből származnánk, és a föld a mi üdvösségünk. De mi Isten kezéből származunk, az Ég és a Föld Teremtőjének kezéből”.”

Van még egy nagyon érdekes megfigyelés Isten büntetése és Ferenc pápa közelmúltbeli vitái között. A pápa botrányos engedélyezése a szentáldozásra az elvált és újraházasodott katolikusok számára, ami a Pachamama bálványimádás előtt a legáltalánosabb aggodalom volt Ferenc pápaságával kapcsolatban.

A Church Militant munkatársa, Michael Voris által Athanasius Schneider püspökkel készített 2015-ös interjúnak ma különös aktualitása van. Amikor Isten bűnökért járó büntetéséről beszél, őexcellenciája több szentírástörténeti példát említ. Idézte Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt 11. fejezetét:

27 Aki tehát méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr kelyhét, az az Úr testéért és véréért felel… 29 Mert mindazok, akik esznek és isznak anélkül, hogy megkülönböztetnék a testet, ítéletet esznek és isznak maguk ellen. 30Ezért sokan gyengék és betegek vagytok közületek, és némelyek meghaltak.

“Emiatt sokan közületek gyengék és betegek, és néhányan meghaltak.”

Nem úgy hangzik, mintha ez tökéletes képet adna arról, amit ebben a koronavírus-járványban tapasztalunk? “Sokan közületek gyengék és betegek, és néhányan meghaltak.”

De vajon tényleg épelméjű-e az a gondolat, hogy ennek a csapásnak akár csak egy része is Ferenc pápa Úrunk elárulásának következménye?

Nos, pontosan erre van történelmi precedens. Az Ószövetségben olvassuk az Isten által kiválasztott népének Isten által kiválasztott vezetője – Dávid király – történetét, aki elárulta Istent, és a büntetést, amely emiatt az egész népre sújtotta.

A beszámolót a 2Sámuel 24. fejezetében olvashatjuk, ahol megtudjuk, hogy Dávid büszkén felsorolta az összes izraelitát, de később lelkiismeret-furdalást érzett, és megvallotta bűnét, kérve az Urat, hogy távolítsa el azt. Az Úr Gád prófétán keresztül tudatta Dáviddal, hogy Dávidnak választania kell, milyen büntetés érje a népet a bűne miatt.

12 “Menj, és mondd meg Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Három lehetőséget adok neked. Válassz közülük egyet, hogy végrehajtsam ellened”.” 13Erre Gád elment Dávidhoz, és ezt mondta neki: “Három[a] éhínséges év jöjjön rád a földeden? Vagy három hónap menekülés ellenségeid elől, miközben üldöznek téged? Vagy háromnapos pestisjárvány a földeden? Most tehát gondold át, és döntsd el, hogyan válaszoljak annak, aki küldött engem”. 14 Dávid ezt mondta Gádnak: “Nagy bajban vagyok. Hadd essünk az Úr kezébe, mert nagy az ő irgalma, de engem ne engedj emberi kézbe esni!”. 15Az Úr tehát attól a reggeltől a kijelölt idő végéig csapást küldött Izraelre, és a népből Dántól Beérsebáig hetvenezren haltak meg. 16 Amikor az angyal kinyújtotta kezét, hogy elpusztítsa Jeruzsálemet, az Úr megenyhült a szerencsétlenséget illetően, és ezt mondta a népet sújtó angyalnak: “Elég! Vond vissza a kezed!”

Igazság szerint valamilyen módon mindannyian bűnösök vagyunk a bálványimádásban – hányszor engedtünk már a vágynak, a falánkságnak, a büszkeségnek, a haragnak, a lustaságnak, a féltékenységnek, a kapzsiságnak?

És éppen a mi bűneink, különösen az abortusz, a bujaság és a szodómia bűnei azok, amelyek Isten büntetését ránk vonják. És a koronavíruson túl van egy súlyosabb büntetés, amely már sok évtizede sújtja a világot, de az utóbbi napokban még élesebben.

A keresztényeket arra tanítják, hogy ahogy mi eltaszítjuk Istent, az Ő védelmét is eltaszítjuk – mi magunk. Az igazi keresztény hívők számára ezek az élet realitásai, nem pedig spekulatív elméletek vagy mítoszok. És elfoglalt, nagyon materialista életünkben, amelyben látszólag egyáltalán nincs szükségünk Istenre, teljesen elveszítjük ennek a valóságnak az érzékét – egészen addig, amíg tragédia nem történik.

A keresztények azt is tanítják, hogy az ördög az, akit a Szentírás “e világ fejedelmének” nevez. Az ördög rosszat vagy kárt akar nekünk okozni. Isten sok rosszat megenged a világban, de a hit azt tanítja, hogy azért teszi ezt, mert még a legrosszabb és reménytelennek tűnő helyzetekből is nagy jót tud kihozni.

Szerintem a legegyszerűbben úgy magyarázható, ha alaposan szemügyre vesszük a valóságot – az örök valóságot. Úgy tűnik, hogy a legtöbben nem élnek olyan életet, amely elfogadja azt a valóságot, hogy Istennek szerepe van, vagy mondjuk úgy, hogy szándékosan nekünk szánt üzenete van az olyan katasztrófákban, mint a Coronavírus. A valóságban nagyon rövid ideig vagyunk itt a földön. Ha úgy tetszik, csak egy pillanatra a halál utáni valódi életünkhöz képest, amely az örökkévalóságig tart.  Azok, akik nem hisznek, hajlamosak arra, hogy a kétségbeesés mélyére kerüljenek, amikor a szerencsétlenség lecsap. Spirituális szempontból nézve az élet elsősorban arról szól, hogy eldöntsük, melyik utat választjuk az örökkévalóságig.

És ebből a szempontból különös reményt adhat az olyan katasztrófák áldozatainak helyzete, mint a koronavírus. Számtalan ember fordul Istenhez, amikor ilyen csapással szembesül, sokan először, mások hosszú idő után, amikor már régóta elutasították Istent. És bár imáik és könyörgéseik a biztonságért talán nem valósulnak meg ebben a világban, hirtelen nyitottabbá válnak egy mélységes szívváltásra, amelyről tudják, hogy olyan irányba tereli őket, hogy a következő világban boldogok, biztonságosak és nyugodtak legyenek, és örökké egy szerető Atyával legyenek. A szenvedésről szóló keresztény tanítás egyik egyedülálló, vigasztaló igazsága, hogy Krisztus velünk együtt szenved minden fájdalmunkban és szerencsétlenségünkben. Ő mindig ott van mellettünk, de legközelebb akkor, amikor szenvedünk.

És így végül valóban rajtunk múlik – Isten népén, hogy Isten áldását a földre hozza. Ahogy a 2Krónikák 7:14-ben olvassuk: “Ha népem, amelyet nevemről neveznek, megalázza magát, és imádkozik, és keresi orcámat, és megtér gonosz útjairól, akkor meghallgatom az égből, és megbocsátom bűnüket, és meggyógyítom földjüket.” (2Krónikák 7:14).

Vállaljuk tehát ezt a kihívást. Most éppen a passió hetében vagyunk, abban a hétben, amikor a Szent Hétre, az év legszentebb időszakára készülünk. Szentté kell tennünk, még akkor is, ha a szentségeket megtagadják tőlünk. Térdeljünk le és imádkozzuk rózsafüzéreinket, és kövessük a szentmise áldozatát, amelyet a legszentebb papok közvetítenek, akiket ismerünk. Végezzük el lelki szentáldozásainkat is, és keressünk papokat, akik titkos szentmiséket mutatnak be. Fogadjuk a mi Urunkat a számtalan katolikus nevében is, akik ebben az évben nem tudják Őt fogadni. Könyörögjünk az Úrhoz, hogy térjen vissza hozzánk és emlékezzen meg rólunk az Ő NAGY irgalmasságában. Maradjunk Mária palástja alatt is, mert Ő megvéd minket és menedéket ad nekünk, és mindig az Ő Fiához vezet minket.

És végül, bánjuk meg együtt mind a mi bűneinket, mind az egész világ bűneit, felajánlva az Örökkévaló Atyának az Ő Szeretett Fiának, a mi Urunk Jézus Krisztusnak legszentebb Testét, Vérét, Lelkét és Istenségét az egész világon elmondott szentmisékkel együtt.

Forrás: https://www.lifesitenews.com/blogs/no-pope-francis-nature-isnt-punishing-us-with-coronavirus-god-is/