A Portugál beadvány

Esetismertetés:

Felperesek 2020. augusztus 1-jén érkeztek repülővel Németországból. Érkezés előtt 72 órával COVID19 tesztet készíttettek, amelynek negatív lett az eredménye. Ezt az igazolást leszállás után megmutatták a helyi egészségügyi hatóságoknak.  

Egy hétre rá, a helyszínen készült tesztek közül  egyikük tesztje pozitív lett. Bármiféle orvosi vizsgálat nélkül karanténra kötelezték valamennyiüket. A karantént csak negatív teszt bemutatása után hagyhatták el. A csoport egyik tagja sem mutatott soha semmilyen tünetet, mégis valamennyien 16 napon keresztül szobáikba voltak zárva. A hatóság semmiképpen nem kezelhette volna egyformán azokat a személyeket, akik negatív tesztet produkáltak és az egy pozitív esetet. A felperesek csak emailben tudtak a hatóságokkal érintkezni, vagyis ők írtak leginkább, a hatóság nem válaszolt. Ha a hatóság kommunikált velük, akkor azt portugál nyelven tették a német helyett, tolmácsot nem biztosítottak. A számukra kijelölt szállodai szobákat semmilyen formában nem hagyhatták el. A felperesek nem követtek el semmilyen bűntettet és semmilyen adminisztratív jellegű kihágást sem.

 

A per tárgya szerint törvényellenesen indult bűnügyi eljárás felperesek ellen és egészségügyi témával kapcsolatban korlátozták  emberi szabadságjogaikat.

Portugália alkotmánya alapján, megelőző intézkedésként a hatóságnak nem állt jogában karantén intézkedést hozni. Az egészségügyi hatóságok által körlevelekben hozott utasítások semmilyen formában nem mondhatnak ellent Portugália alkotmányának. A felperesekre kötelezően előírt megelőző elszigetelés semmilyen formában nem kötelező érvényű, mivel ez csak egy adminisztratív iránymutatásként kezelhető.

A helyi hatóságok csak körleveleket adtak ki azzal kapcsolatban, hogy milyen eljárás vonatkozik a feltételezett és igazolt pozitív esetekre, hogyan kell az esetek környezetét beazonosítani és milyen eljárás vonatkozik rájuk.

A bíróság véleménye alapján az eljárás során mellőzésre került az Emberi Jogok Európai Egyezménye (5. cikkely /2 és 6 bekezdés, 3§), az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok  Római egyezmény (Róma, 1950.11.04.),  valamint a büntető eljárásokra vonatkozó szabályok (Büntető Törvénykönyv 92. cikkely).

Ugyanakkor a döntéshozónak semmilyen formában nem volt jogosultsága egészségügyi témában határozatot hozni. A Bűnügyi törvényszék pedig bűnügyekkel kapcsolatban hozhat ítéleteket, foszthat meg szabadságától személyeket. Ugyanakkor nem dönthet fertőzésekkel, betegségekkel kapcsolatban.

Diagnózisra, egészség visszanyerésével kapcsolatos előírások meghozatalára kizárólag orvosnak van joga, ahogy ezt az Orvosokra vonatkozó Törvény (698/2019, 5.9) tartalmazza.

Ennek alapján egy vírusos fertőzés megállapítására vonatkozó diagnosztikai módszer, valamint egy fennálló vírusos fertőzés felismerése bármely személy esetében, nem történhet jogi úton, rendelet alapján, mivel ezen tevékenységek elvégzése kizárólag orvosi hatáskörbe tartozik.

Aggodalomra ad okot, hogy jelen esetben semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy a törvény előírásai alapján jártak volna el. A tények azt mutatják, hogy egyetlen érintettet sem látott orvos, s ez teljességgel elfogadhatatlan egy fertőzés feltételezett súlyossága miatt.

Az egyetlen bizonyíték az intézkedések meghozatalára az RT-PCR teszt elvégzése, amely az egyik személy esetében pozitív eredményt hozott.

A jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján egy ilyen teszt nem alkalmas arra, hogy minden kétséget felülmúlóan igazolja azt, hogy az illető személy SARS-CoV-2 vírussal fertőzött. Ennek számos oka van, amely közül kettőt szeretnénk kiemelni:

Az RT-PCR teszt eredményét nagymértékben befolyásolja, hogy a teszt készítése során milyen ciklusszámon futtatják a levett mintát.

A megbízhatóságot nagymértékben befolyásolja az is, hogy a tesztelt minta milyen mennyiségben tartalmaz bármilyen vírust.

Bármely diagnózis felállítása, súlyos vírusos fertőzés megállapítása megelőző orvosi vizsgálat nélkül alapjaiban sérti a törvényi szabályozást (698/2019, 5.9) valamint a büntetőjogi törvények előírását is (Ordem dos Médicos, 97§, C.Penal §358 al.b).

Ha egy hatóság vagy személy olyan rendelkezést hoz, amely alapján fizikálisan megfoszt bárkit szabadságjogától, (nevezhetjük ezt elszigetelésnek, karanténnak, egészségügyi megfigyelésnek, előzetes védelemnek vagy bármi másnak is), bár a törvényi előírások ezt nem teszik számára lehetővé (CRP 27§), a törvényi előírások ellenében dönt.

Mivel a személyek elzárása törvénybe ütköző módon történt, a lisszaboni fellebbviteli bíróság bűnügyi részlege elrendeli a felperesek azonnali szabadon bocsátását.

A helyi (Azori Directorate) egészségügyi hatóság felülvizsgálati kérelme, amely szerint a személyek folyamatos megfigyelés alatt állnak, nagy egészségügyi kockázatot jelentenek a kimutatásra került SARS-CoV-2 vírus miatt, elutasításra került. Súlyos aggályok merültek fel amiatt, hogy mi alapján fosztották meg az állampolgárokat személyi szabadságuktól. A helyi hatóságok körlevelet adtak ki arról, hogy pozitív teszt esetén milyen intézkedéseket kell hozni. A meghozott intézkedések rendkívüli mértékben fosztották meg a német állampolgárokat mozgási szabadságuktól, emberi szabadságjogaiktól. Portugália alkotmánya értelmében mindenkinek joga van a szabadságra és biztonságra (27. cikkely). A szabadság fogalma több dimenziós. Tartalmazza a fizikai szabadságot, tehát a szabad mozgásnak a szabadságát is. Ezt a szabadságot bárkitől csak letartóztatás esetén, érvénybe lépett bírósági döntés alapján, börtönbüntetés alapján lehet elvenni.

Jelenleg az ország egy nehéz helyzet megoldására összpontosítja minden erejét. Ugyanakkor ebben a helyzetben is védelmezni kell az alapvető jogokat és ebben a bíróságoknak jelentős szerep jut. Az orvostudomány és általában a tudomány mellett a jognak, különösen az emberi jogok vonatkozásában, létfontosságú szerep jut. A jog nem tilthat és szankcionálhat, ugyanakkor védelmeznie kell. Jelenleg a koronavírus jelent vészhelyzetet országunk számára. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap. Amit ma megteszünk vagy nem teszünk meg annak érdekében, hogy a jogi alapelvekhez hűek maradjunk, annak hatása van a jövőnkre is. Teljesen világos, hogy a COVID-19 terjedése a jog területén is zűrzavart okozhat, ugyanakkor ez a helyzet nem lehet hatással az egyének szabadságára, biztonságára, emberi méltóságára.

Akár egy pozitív teszttel rendelkező személy karanténja, akár ennek hiányában bárki izolációja megelőző védekezésként, nem történhet meg, mivel az az egyén szabadságát korlátozza az Alkotmánybíróság szabályozása értelmében.

Egy ország helyi egészségügyi hatóságainak a földrajzi eloszlás alapján az egészségügyi ellátást kell biztosítaniuk. Gondoskodniuk kell arról, hogy rendelkezésre álljanak a tárgyi és személyi eszközök optimális arányban annak érdekében, hogy megvalósítható legyen a Nemzeti Egészségügyi Terv. Ennek a programnak az elkészítésében aktívan együtt kell működniük az ország vezetésével.  Folyamatosan monitorozniuk kell az egyes településeken a program megvalósulását. Ugyanakkor nem dönthetnek személyek elzárásáról, alapvető szabadságjogaik megfosztásáról a törvény alapján.

Összegzésként megállapítható:

  • Az alkotmány és a jog alapján egészségügyi hatóságoknak semmilyen formában nincsen lehetősége arra, hogy bárkinek is a szabadságát korlátozza. Országunkat az érvényben lévő jogok szabályozzák, s ezek alapján senkit nem lehet fogva tartani egészségügyi hatóság döntése alapján.
  • A személyes mozgás korlátozása már korábban is megvitatásra került olyan közegyészségügyi problémákkal kapcsolatban, mint a HIV fertőzés vagy a tuberkulózis. Le kell szögezni, hogy soha, senkinek az alapvető szabadságjogai nem kerültek korlátozásra azért, mert felmerült a fertőzöttségének a gyanúja vagy esetleg be is bizonyosodott bárkinél a betegség. A törvény ezt egyszerűen nem teszi lehetővé. A 4 felperest törvényellenesen fosztották meg szabadságjogaiktól.
  • Egy diagnózis felállítása orvosi tevékenységet takar, azért orvosnak kell felelősséget vállalnia. Orvos az a személy, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik gyógyítási feladatok ellátására és képes diagnózis felállítására, gyógyításra, kezelésre. Az orvos köteles személyes vizsgálattal diagnosztizálni a rendellenességet, a betegséget köteles tanulmányozni a tüneteket, figyelembe véve az elkészített teszteket is. Ez vonatkozik vírusos fertőzések megállapítására is. Esetünkben valószínűsíthető teszteredmények alapján és egészségügyi rendelkezések alapján került sor intézkedésre. Ugyanakkor egy teszt elkészítése csak egy kiegészítő diagnosztikai lehetőség jelen esetben egy vírus megtalálása érdekében. Se a jog, se a törvényhozás nem tudja az orvost helyettesíteni. Az orvosi tevékenység elvégzéséhez a pácienseknek minden esetben beleegyezésüket kell adniuk.
  • Jelen esetünkben a bíróságot az is aggasztja, hogy semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy a törvények előírásai szerint bármilyen orvosi vizsgálat is történt volna. Felpereseket egyáltalán nem látta orvos. A feltételezett fertőzés, annak súlyossága ezt a lépést elengedhetetlenné teszi.
  • Az egyetlen bizonyíték az RT-PCR teszt elvégzése, amely pozitív eredmény mutatott egy személy esetében. Ugyanakkor a rendelkezésre álló tudományos ismeretek alapján ez a teszt önmagában nem alkalmas minden kétséget kizárólagosan eldönteni, hogy az adott személy fertőzött-e SARS-CoV-2 vírussal. Ezen kijelentésünknek számos oka van, de csak kettőt említenénk meg közülük. A teszteredményt nagymértékben befolyásolja, hogy milyen ciklusszámon futtatják le a tesztet a laboratóriumban. A teszt eredménye attól is függ nagymértékben, hogy a vizsgált személy szervezete milyen víruskörnyezettel rendelkezik. Portugáliában az RT-PCR teszteket orr- és szájüregi váladékminták alapján végzik. Ezek molekuláris biológiai tesztek, amelyek egy vírus RNS-ét képesek felfedezni. Az alkalmazott amplifikációs szám nagymértékben befolyásolja ezen tesztek megbízhatóságát. Ugyanakkor a megbízhatóság szempontjából a tudománynak nagy szerep jut.
  1. szeptemberében az Oxford Academic kutatócsoportja, amely a világ és Európa legtekintélyesebb tudósait gyűjtötte össze, a következő tanulmányt tette közzé:

A tesztek értékelésekor, 25 amplifikációs szám alkalmazása esetén, a sejtkultúrából vett mintáknak kb. 70 %-a mutatott pozitivitást (vagyis fertőzés állt fenn). 30-as amplifikációs szám alkalmazása esetén a mintáknak 20 %-a mutatott pozitivitást, 35-ös szám esetén pedig csupán 3 %. Magasabb amplifikációs szám esetén egyetlen minta sem mutatott fertőzöttséget, pozitivitást. Az USÁ-ban és Európában 35-ös, vagy magasabb amplifikációs számot alkalmaznak a tesztelések során. Ez  azt jelenti, hogy annak az esélye, hogy a személyről kimutatható legyen a  fertőzöttség, kevesebb mint 3 %. A fals pozitív eredmény kimutatásának esélye 97 % vagy több.

Tudósok, akik tanulmányozták a PCR teszt eredménykimutatási hatékonyságát. Elena Surkova, Vladíslav Nikolayevsky és Francis Drobniewski. Publikációjukat  a The Lancet, Respiratory Medicine, orvosi tudományos folyóiratban   https://www.thelancet.com/journals/lanres/article/PIIS2213-2600(20)30453-

7/fulltext publikálták. Komoly kételyeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a SARS-CoV-2 vírus kimutatása az alkalmazott teszttel mennyire pontos. Amennyiben diagnosztikai tesztet végzünk, akkor egy betegségnek a megléte már a teszt készítése előtt valószínűsíthető. Tehát tünetek vannak, a kórtörténet Covid 19 betegség lezajlását tartalmazza, ellenanyagok kerültek már kimutatásra. Amennyiben bárki kapcsolatba került a SARS-CoV-2 vírussal, pozitív eredményt adhat a teszt akkor is, ha a vírus RNS hosszú ideig megtalálható a szervezetben, akár több héten át is a felgyógyulás után. Ugyanakkor ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy fertőzés áll még fent. A fertőzés kimutatásához további laboratóriumi módszereket is kellene alkalmazni. Megállapíthatjuk, hogy a fals pozitív Covid-19 tesztek valószínűsége az Egyesült Királyságban egyre inkább valószínű a jelenlegi járványkezelés során, s ennek jelentős következményei vannak az emberek számára, valamint az egészségügyi rendszer számára.

Szaktekintélyek fejezték ki jelentős kételyeiket a tesztek megbízhatóságát illetően.

Egy bíróság soha nem lesz képes annak eldöntésére, hogy fennáll-e fertőzés és az milyen fokú.

 

 

 

 

A Portugál beadvány

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük