Agyi vénás trombózis: 513 284 megerősített COVID-19 eset retrospektív kohorszvizsgálata és összehasonlítás a COVID-19 mRNS-vakcinában részesülő 489 871 személlyel.

Összefoglalva, egy elektronikus egészségügyi nyilvántartási hálózat segítségével megbecsültük az agyi vénás trombózis (CVT) abszolút előfordulását a COVID-19 diagnózist (N=513,284), vagy az influenza (N=172,742), vagy a BNT162b2 vagy mRNA-1273 COVID-19 vakcinák (N=489,871) beadását követő két hétben. A portális vénatrombózis (PVT) előfordulását is értékelték ezekben a csoportokban, valamint a kiindulási CVT előfordulását egy kéthetes időszakban. A CVT előfordulása a COVID-19 diagnózist követően 39,0 volt egymillió emberre vetítve (95% CI, 25,2-60,2). Ez magasabb, mint a CVT előfordulása az influenza után (0,0 millió főre, 95% CI 0,0-22,2, korrigált RR=6,73, P=,003) vagy a BNT162b2 vagy mRNA-1273 vakcina beadása után (4,1 millió főre, 95% CI 1,1-14,9, korrigált RR=6,36, P<,001). A relatív kockázatok hasonlóak voltak, ha a CVT tágabb definícióját használták. A PVT előfordulása a COVID-19 után 436,4 (382,9-497,4), az influenza után 98,4 (61,4-157,6), a BNT162b2 vagy mRNS-1273 után pedig 44,9 (29,7-68,0) volt millió főre vetítve. A COVID-19-et követő CVT előfordulása magasabb volt, mint a teljes egészségügyi nyilvántartási hálózatban megfigyelt előfordulási gyakoriság (0,41/egymillió emberre bármely kéthetes időszakban). A COVID-19 betegek egy részhalmazában rendelkezésre álló laboratóriumi vizsgálati eredmények előzetes bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a CVT és PVT csoportokban a D-dimer megemelkedett, a fibrinogénszint csökkent, és a trombocitopénia aránya megnövekedett. A mortalitás 20%, illetve 18,8% volt. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a CVT előfordulása szignifikánsan megnövekedett a COVID-19 után, és nagyobb, mint a BNT162b2 és mRNS-1273 COVID-19 vakcinák esetében megfigyelt. A CVT kockázata a COVID-19-et követően magasabb, mint az Európai Gyógyszerügynökség legutóbbi becslése aChAdOx1 nCoV-19 vakcinával kapcsolatos előfordulási gyakoriságra vonatkozóan (5,0 millió főre, 95% CI 4,3-5,8). Bár megismétlésre és megerősítésre szorul, a jelen adatok rávilágítanak a súlyos trombotikus események kockázatára a COVID-19 esetében, és segíthetnek a védőoltás kockázatainak és előnyeinek kontextusba helyezésében.
3A SARS-CoV-2 elleni vakcinák és az agyi vénás trombózis (CVT, más néven agyi vénás sinus trombózis; Silvis és mtsi., 2017) közötti lehetséges összefüggésről vannak aggályok. Az aggodalom elsősorban a ChAdOx1 nCoV-19 (Astra Zeneca),és újabban az Ad26.COV2-S vakcina (Janssen) kapcsán merült fel. A ChAdOx1 nCoV-19 jelenlegi kockázatát millió beoltott egyénre vetítve körülbelül 5-re becsülik. Az újonnan megjelenő adatok arra utalnak, hogy ez a társulás “vakcina-indukált trombózisos trombocitopéniát” (VITT) tükröz (Greinacher és mtsi., 2021; Schultz és mtsi., 2021). A kormányok és az egészségügyi szabályozó hatóságok úgy reagáltak, hogy kockázat-haszon elemzés alapján korlátozták a védőoltások használatát a lakosság különböző alcsoportjaiban. A kockázat-haszon számítás egyik kulcsfontosságú összetevője azonban, amely a kockázat összefüggéseinek megértéséhez elengedhetetlen, jelenleg nem ismert: a COVID-19 diagnózisát követő CVT abszolút kockázata. A mai napig csak néhány esetről van beszámoló a CVT-ről a COVID-19 után (Dakay és mtsi. 2021).Itt egy elektronikus egészségügyi nyilvántartási hálózat segítségével megbecsültük a CVT előfordulását a megerősített COVID-19-es esetekben, és összehasonlítottuk ezt az előfordulást két másik csoporttal: a COVID-19 mRNS-vakcinában részesült személyekkel és az influenzás betegek egy kohorszával. A COVID-19 incidenciáját összehasonlítottuk a teljes hálózati populációban megfigyelt incidenciával, valamint a ChAdOx1 nCoV-19 vakcinát követő kockázatra vonatkozó legfrissebb becsléssel, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) adatai alapján.Megvizsgáltuk a portális véna trombózis (PVT) arányát is, amely egy másik diagnózis, amely a vénás rendszerben fellépő trombózissal kapcsolatos, és amelyről úgy gondolják, hogy a VITT-ben fordul elő (Schultzet al, 2021).

A teljes dokumentum: https://osf.io/a9jdq/

Véleményezés: A COVID-19 diagnózist követő 14 napban egy nagy elektronikus egészségügyi nyilvántartási hálózatban jelentjük a CVT abszolút incidenciáját, és azt mutatjuk, hogy ez lényegesen nagyobb, mint az összehasonlító csoportok esetében. Bár a kockázat nagysága nem számszerűsíthető biztonsággal (lásd alább), a COVID-19 utáni kockázat körülbelül 8-10-szerese az oltóanyagokra jelentett kockázatnak, és körülbelül 100-szorosára nőtt a populációs arányhoz képest. A CVT megnövekedett aránya a COVID-19-ben nem jelentős, és sokkal jelentősebb, mint a stroke és az agyvérzés más formáinak megnövekedett kockázata (Taquetet al,2021). A PVT-adatok rávilágítanak arra, hogy a COVID-19 olyan trombotikus eseményekkel jár, amelyek nem korlátozódnak az agyi érrendszerre. Minden relatív kockázatot óvatosan kell értelmezni. Először is, a COVID-19 kockázatának nagysága a populációs alapértékhez vagy az influenzához képest nem olyan kohorszokon alapul, amelyeket életkor vagy egyéb demográfiai tényezők szempontjából megfeleltettek.Ugyanezen okból nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy az itt vizsgált mRNS-vakcinák fokozott CVT-kockázattal járnak; sokkal nagyobb mintákra van szükség e kérdés megválaszolásához.
8 Másodszor, nincs információnk a diagnosztikai pontosságról vagy teljességről, bár ez valószínűleg kevesebb problémát jelent a CVT vagy PVT esetében, mint sok más diagnózis esetében, mivel jellemzően radiológiai megerősítésre van szükség.Harmadszor, a sok betegtől származó kulcsfontosságú hematológiai laboratóriumi adatok hiánya korlátozza azt a képességünket, hogy véleményt mondjunk arról, hogy a COVID-19 után kialakuló CVT mechanizmusa valószínűleg hasonló vagy eltérő lesz-e a ChAdOx1 nCoV-19 után megfigyelthez, különösen a vérlemezke 4 elleni faktor (PF4) antitestek tekintetében (Greinacher és mtsi. 2021; Schultz és mtsi. 2021). Végül, nem tudjuk közvetlenül összehasonlítani a ChAdOx1 nCoV-19-hez kapcsolódó CVT kockázatát a többi vakcinával vagy a COVID-19-cel, mivel az EMA monitoring rendszere által gyűjtött adatokat használjuk, nem pedig az elektronikus egészségügyi nyilvántartási hálózatból származó adatokat. (A hálózatban egyetlen beteg sem kapott ChAdOx1 nCoV-19-et, ami azt a tényt tükrözi, hogy a hálózat szinte teljes egészében az Egyesült Államokban található). Összefoglalva, a COVID-19 az általános népességhez, az influenzás betegekhez és a BNT162b2 vagy mRNA-1273 vakcinát kapott személyekhez képest a CVT jelentősen megnövekedett előfordulási gyakoriságával jár. A COVID-19 esetében a kockázat nagyobbnak tűnik, mint a ChAdOx1 nCoV-19 esetében, bár mint említettük, ez a következtetés bizonytalan. A CVT ritkasága minden populációban azt jelenti, hogy az eredmények megerősítéséhez nagyobb mintanagyságra van szükség, és az értelmezés megkönnyítése érdekében kiegészítő vizsgálati tervekre van szükség. Mindazonáltal a jelenlegi adatok rávilágítanak a súlyos trombotikus események kockázatára a COVID-19 esetében, és segíthetnek a jelenlegi COVID-19 vakcinák kockázat-haszon arányáról szóló vita kontextusba helyezésében és tájékoztatásában. Köszönetnyilvánítás: PJH és MT kutatási célokra korlátlan hozzáférést kapott a TriNetX Analyticshez, az elvégzett elemzésekre és a közzétételre vonatkozó döntésükre vonatkozó korlátozások nélkül. Köszönjük Prakash Bhuyan, Dennis Briley, Sue Pavord, Andy Pollard és Mary Ramsay tanácsát és hasznos megjegyzéseit. Finanszírozás: NIHR Oxford Health Biomedical Research Centre (BRC-1215-20005). MT az NIHR tudományos klinikai ösztöndíjasa. MH Wellcome Principal Research Fellow és az NIHR Oxford Biomedical Research Centre támogatásával.

Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)