Elkészült a hiánypótlás, az előzőleg beadott eü-s alkotmányjogi panaszhoz. Aki még nem adta be időben vagyunk.

Alkotmánybíróság

1535 Budapest, Pf. 773.

 

Tárgy: Alkotmányjogi panasz az egészségügyben dolgozók kötelező oltása ellen

 

Tisztelt Alkotmánybíróság!

 

Alulírott,

NÉV:

szül:

anyja neve:

lakcíme:

 

a továbbiakban: Panaszos) az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) alapján

 

alkotmányjogi panasszal

 

fordulok a tisztelt Alkotmánybírósághoz.

 

Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alaptörvény-ellenességét és az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg, figyelemmel arra, hogy a Rendelet rendelkezései közvetlen hatályosulásuk folytán sértik az Alaptörvény II. Cikk szerinti élethez, emberi méltósághoz és önrendelkezéshez való jogomat, az Alaptörvény III. Cikk (2) bekezdését, amely szerint csak tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulással lehet orvosi vagy tudományos kísérletet végezni, valamint az Alaptörvény XX. Cikk (1) bekezdés szerinti testi és lelki egészséghez való jogomat. Az alapjogsérelem a Rendelet hatályba lépésétől jelen panasz benyújtásának napjáig a Rendelet rendelkezéseinek közvetlen hatályosulása folytán folyamatosan fennáll. Az alapjogsérelem a Rendelet hatályba lépésétől, 2021. augusztus 15-től a jelen panasz benyújtásának napjáig a Rendelet rendelkezéseinek közvetlen hatályosulása folytán folyamatosan fennáll.

 

1. A TÉNYÁLLÁS

 

2020. november 4. napjától kezdődő hatállyal a Kormány a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel a SARS-CoV-2 koronavírus járványra tekintettel Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

 

2021. augusztus 15-én életbe lépett a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. Rendelet, amely a koronavírus elleni védőoltást kötelezővé tette a Rendelet 1.§ (1) és (2) bekezdése szerinti egészségügyi dolgozók részére.

 

1. AZ INDÍTVÁNYOZÁSI JOGOSULTSÁG ALÁTÁMASZTÁSA

 

Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

 

[Érintettség]

A Panaszost közvetlenül érinti a Rendelet alaptörvény-ellenessége: a jogszabály vele szemben közvetlen hatályosul. A Panaszos emellett nem csupán közvetlenül, hanem aktuálisan is érintett, mivel a védőoltás felvételét az egészségügyi kockázatok miatt visszautasítja, mivel fél az oltás esetleges negatív következményeitől. Ezzel a döntéssel a megélhetését kockáztatja, mivel a Rendelet lehetővé teszi munkaviszonya azonnali hatályú megszüntetését végkielégítés és felmondási idő nélkül. Panaszos megélhetéshez való joga sérül. Panaszos választásra kényszerül a testi integritáshoz való joga és a megélhetéshez való joga közül. Panaszos egyébiránt nem rendelkezik a Rendeletben nevesített orvosi szakvéleménnyel, amely mentesítené az oltási kötelezettség alól.

 

[Jogszabály hatályosulása folytán bekövetkezett jogsérelem]

A Panaszos alapjogainak sérelmét közvetlenül a Rendelet állítja fel. A Rendelet hatálya alatt a munkáltatók alkalmazzák az alaptörvény-ellenes jogszabályt, a jogsértést azonban nem az egyes egyedi ügyekben hozott bírósági döntések, hanem közvetlenül a jogszabály valósítja meg.

 

A Panaszos jogsérelme a Rendelet hivatkozott rendelkezéseinek hatályba lépésével közvetlenül, azonnal, bírói döntés nélkül bekövetkezett mindvégig folyamatosan fennáll.

 

[Nincs jogorvoslati eljárás]

A Rendelet nem egyszeri, hanem tartósan fennálló, súlyos alapjogsérelmet valósít meg, amellyel szemben az alkotmányjogi panaszon kívül nincs semmilyen jogorvoslati lehetőség.

 

[A jogérvényesítési határidő megtartottsága]

 

Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az Abtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a panaszt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet benyújtani. A Rendelet panaszolt rendelkezései 2021. augusztus 15-én léptek hatályba, a Rendelet hatályba lépésétől számított 180 nap 2022. február 12-én jár le, így a Panaszos jelen indítványát az alkotmányjogi panasz benyújtására rendelkezésre álló jogérvényesítési határidőn belül terjesztette elő.

 

III. A PANASZ TARTALMI ALAPÚ BEFOGADHATÓSÁGÁNAK MEGALAPOZÁSA

 

Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság a panaszt akkor fogadja be, ha annak tárgya bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés. A jelen Panasz befogadhatóságát a Panaszos alapjogsérelme alapozza meg. Figyelemmel azonban arra, hogy az az Abtv. 26. § (2) bekezdésén alapszik, az alaptörvény-ellenesség nem valamely bírói döntést befolyásolja érdemben, hanem a Panaszos Alaptörvény II. Cikk szerinti élethez, emberi méltósághoz és önrendelkezéshez való jogának érvényesülését, az Alaptörvény III. Cikk (2) bekezdés szerinti jogát, mely szerint orvosi vagy tudományos kísérletet csak tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulással lehet végezni, valamint az Alaptörvény XX. Cikk (1) bekezdés szerinti testi és lelki egészséghez való jogának az érvényesülését.

 

1. AZ ALAPTÖRVÉNY-ELLENESSÉG ALÁTÁMASZTÁSA

 

A Rendelet jelen indítvánnyal kifogásolt rendelkezései sértik Panaszos az Alaptörvény II. Cikk, III. Cikk (2), illetve a XX. Cikk (1) bekezdésben található alapjogait.

 

Az Alaptörvény I. cikke előírja, hogy:

 

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.

(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható

 

Tehát az alapvető jog korlátozása csak a feltétlenül szükséges mértékben, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Jelen esetben azonban súlyosan sérül az alapvető jog lényeges tartalma.

 

Az Alaptörvény II. cikke szerint:

 

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

 

Kiemelést érdemel, hogy az Alkotmánybíróság szintén az önrendelkezési jogból vezette le és nevesítette az ún. egészségügyi önrendelkezési jogot, melyet tágabb kategóriaként határozott meg, mint az egészségügyi beavatkozások visszautasításához való jogot.

 

Az Alaptörvény IV. cikke szerint:

(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

 

Az Európai Unió Alapjogi Chartája

 

21. cikk

A megkülönböztetés tilalma

(1)   Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.

 

Az Alaptörvény XX. cikke szerint:

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

 

Az Oviedói Egyezmény (2002. évi VI. törvény az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről) 5. cikke értelmében a tudományos kutatáshoz az érintett személy szabadon és tájékozottságon alapuló beleegyezése szükséges.

 

„5. Cikk

 

Általános szabály

 

Egészségügyi beavatkozás csak azután hajtható végre, ha abba az érintett személy szabadon és tájékozottságon alapuló beleegyezését adta.

Ennek a személynek előzetesen megfelelő tájékoztatást kell kapnia a beavatkozás céljáról és természetéről, valamint következményeiről és kockázatairól.

Az érintett személy beleegyezését bármikor szabadon visszavonhatja.”

 

Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976. évi 8. törvényerejű rendelet

az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről) 7. cikke szerint:

 

„Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni. Különösen tilos bárkit szabad hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletnek alávetni.”

 

Az emberi méltósághoz való jog az élethez való joggal együtt az alapvető jogok élén helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy ezen két jog kiemelkedő jelentőséggel bír az alapvető jogok között. Ahogy azt a 23/1990 AB határozat is deklarálta, az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog „minden mást megelőző legnagyobb érték”. Már ebben az AB határozatban is megfogalmazást nyert, de a 22/2003 AB határozat is kifejtette, hogy „az emberi élethez és az emberi méltósághoz való jog elválaszthatatlan egységet alkotó oszthatatlan és korlátozhatatlan alapjog. Az Alkotmánybíróság kifejtette továbbá, hogy az önrendelkezési jog, vagy a személyi, testi integritáshoz való jog ugyan önmagában korlátozhatóak, ellenben „az emberi méltósághoz való jog csupán az emberi státusz meghatározójaként, csak az élettel együtt fennálló egységben abszolút és korlátozhatatlan”.

 

Mivel a Sars-Cov2 elleni oltóanyag jelenleg is csak feltételes engedéllyel rendelkezik, nem ment át a szokásos tesztelési eljárásokon, ezért annak mellékhatásai akár életellenesek is lehetnek, nem kizárható hát, hogy az önrendelkezési jogon kívül Panaszos élethez való joga is sérül. Mivel az oltóanyag beadása utáni folyamatok nem teljeskörűen ismertek, így Panaszos egészséghez és élethez való joga tartósan és végérvényesen sérülhet a nem várt mellékhatások folytán.

 

Az Európai Bizottság 507/2006 EK Rendelete a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalomba hozatalának feltételekhez kötött engedélyezéséről tartalmazza a gyógyszerkészítmények feltételekhez kötött engedélyezési eljárását, annak kritériumait. A rendelet (1) bekezdése fő szabályként rögzít, hogy egy emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítményt szigorú engedélyezési eljárást követően hoznak forgalomba, azok után, hogy meggyőződtek azok biztonságos voltáról, jó minőségéről és célcsoporton belüli hatásosságáról. Feltételhez kötött engedélyezés esetén azonban ezen adatok hiányosak! A rendelet rögzíti ugyan, hogy a közegészségügyi előnyöknek ellensúlyozniuk kell az adatok nem teljeskörű voltából származó kockázatot, de az egyén számára fennáll a kockázat továbbra is, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor kötelezővé tesznek egy gyógyszerkészítményt.  Az (5) bekezdés szerint „a jogosult köteles az előny-kockázat viszony pozitív voltát igazoló, valamint a termék minőségével, biztonságával, hatásosságával kapcsolatban felmerülő bármely kérdést tisztázó vizsgálatokat végezni, illetve azokat kezdeményezni”. Jelen körülmények között is folynak tisztázó vizsgálatok a termék minőségével, biztonságával, hatásosságával kapcsolatban. A feltételes engedély egy évre szól, amely megújítható, végleges engedéllyé változtatható vagy egy év elteltével megszűnik, amennyiben egyik sem valósul meg az előbbiek közül. Tehát bizonytalan, hogy ezen oltóanyagnak mi lesz a sorsa hosszútávon, s ez mérlegelésre készteti a Panaszost. A (10) bekezdés szerint a betegeket és az egészségügy szakembereket világosan tájékoztatni kell az engedély feltételekhez kötött jellegéről és az erre vonatkozó információt egyértelműen szerepeltetni kell a gyógyszerkészítmény alkalmazási előiratában és a betegtájékoztatón egyaránt.

 

A fentiekből következik, hogy a SARS-Cov2 elleni oltóanyag NEM végleges, hanem csupán feltételekhez kötött engedéllyel rendelkezik, a felhasználókat kifejezetten tájékoztatni kell erről a tényről és ezt mérlegelve szabadon kell eldönteniük, hogy kérik-e az oltóanyagot.

 

A COVID-19 oltásokra vonatkozó klinikai vizsgálatok még folyamatban vannak, így aki az oltás beadásához hozzájárul, az tudományos kísérletben/kutatásban vesz részt, amelyről a fentiek értelmében szabadon, kényszertől mentesen kell határoznia.

Az Európa Tanács 2021. január 27-én elfogadott, 2361/2021 számú határozata az alábbiakat tartalmazza;

 

7.3.1 (A tagállamok és az Európai Unió feladata) annak biztosítása, hogy az állampolgárok tájékoztatást kapjanak arról, hogy az oltás nem kötelező, és senkire sem gyakorolnak nyomást politikai, társadalmi vagy egyéb módon, az oltás felvétele érdekében, ha ő maga nem akarja azt megtenni;

 

7.3.2 (A tagállamok és az Európai Unió feladata) annak biztosítása, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés az oltatlanság, illetve az esetleg egészségügyi kockázatok miatt vagy he nem akarja magát beoltani.

 

Európai Parlament 2021. április 29-én módosításokat fogadott el Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (digitális zöldigazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelethez. Ez az alábbiakat tartalmazza;

 

(26)  Meg kell akadályozni az olyan személyekkel szembeni mindennemű (közvetlen vagy közvetett) hátrányos megkülönböztetést, akiket például orvosi okok vagy amiatt nem oltanak be, mert nem tagjai a jelenleg oltott célcsoportnak, akik még nem kaptak lehetőséget az oltásra, vagy akik úgy döntöttek, hogy nem oltatják be magukat, vagy akik számára – egyes korosztályokban, például a gyermekek esetében – még nem érhető el az oltás. Ezért az oltási igazolvány vagy egy konkrét oltóanyagot feltüntető oltási igazolvány birtoklása nem lehet előfeltétele a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának, továbbá nem lehet előfeltétele az EU-n belüli szabad mozgásnak és a határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatások, például légijáratok, vonatok, távolsági buszok, kompok vagy egyéb közlekedési eszközök igénybevételének.

 

A rendelet 1.§ (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezések negatív diszkriminációt tartalmaznak. A rendelkezések megtiltják az egészségügyi szolgáltatók számára, hogy olyan személyeket alkalmazzanak, akik – a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti védettségi státuszuktól függetlenül – még nem vettek fel Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált COVID-19 oltóanyagot.

 

A rendelet ellentétes az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezéseivel;

 

Védőoltások

57. § (1) A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása.

(2) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében

1. a) életkorhoz kötötten,
2. b) megbetegedési veszély esetén, illetőleg
3. c) külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén

kötelező védőoltás elrendelésének van helye.

(3) A miniszter egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a munkáltató költségére védőoltási kötelezettséget írhat elő.

 

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet

a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

 

Védőoltások

4. § (1) Az oltás végrehajthatóságának megítéléséről a kezelőorvos dönt. Orvosi felügyelet mellett egészségügyi szakdolgozók is végezhetnek védőoltást.

(2) Az adott évi védőoltási tevékenységre vonatkozó, az 5-13. §-ban, valamint a 15. és 16. §-ban felsorolt feladatok gyakorlati végrehajtásához szükséges ismereteket az országos tisztifőorvos által évente kiadott, az adott év védőoltási tevékenységére vonatkozó módszertani levele (a továbbiakban: VML) határozza meg.

A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott módszertani levél a 2021. évi védőoltásokról nem tartalmaz a COVID-19 elleni védőoltásokkal kapcsolatos rendelkezéseket.

 

A panasszal érintett rendeletet nem az 1997. évi CLIV. törvényben felhatalmazott miniszter adta ki, így nem állapíthat meg egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként kötelező védőoltást.

 

A rendelet 1.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezések súlyosan sértik a foglalkoztatottak Alaptörvény II. Cikkébe foglalt önrendelkezési jogát, hiszen választásra kényszerül Panaszos testi integritáshoz fűződő joga és a megélhetéshez való joga (az élethez való jog része) között. Sérül az emberi méltósághoz való joga is, hisz ha elfogadja a védőoltást, azzal elfogadja, hogy az ő teste, ő élete felett más rendelkezhet (alsóbbrendű emberré válik, aki saját teste és sorsa felett nem rendelkezhet szabadon). A védőoltás elfogadása Panaszos számára a saját meggyőződésének feladását jelenti és a lelkiismerete, saját emberi mivolta ellen cselekszik pusztán megélhetési kényszerből. Sérül a testi, lelki egészséghez való joga is, hiszen Panaszost lelkileg nagyon megviseli a jelenlegi kényszerhelyzet, valamint testi egészsége is veszélybe kerülhet a nem várt mellékhatások folytán.

 

A Rendelet megsérti a fentebb hivatkozott Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkét, az Oviedói Egyezmény V. cikkét, az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 7. cikkét, valamint az Európa Tanács 2361/2021 számú határozatát.

 

Az     Alkotmánybíróság     határozataiban     alapvetésként     több     alkalommal     kifejtette:

Valamennyi alkotmányos alapjog tekintetében fontos kérdés, hogy azokat   lehet-e és milyen feltételekkel megszorítani, korlátozni. Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el.

 

Az   alapjog   korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányoscél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni.

 

A rendelet az alapjogokat szükségtelen mértékben korlátozza, hiszen az 509/2020. (XI. 19.) Korm. rendelet korábban elégségesnek ítélte a negatív teszteredményt is, illetve a jelenleg is hatályos 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet a koronavírus elleni védettség igazolására nem kizárólag a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált COVID-19 oltóanyagokkal való beoltottságot fogadja el, hanem elismeri a megfertőződés utáni felgyógyulással megszerezhető immunvédettséget is. A Rendelet azonban nem teszi lehetővé Panaszos számára a tesztelést és az esetlegesen természetesen kialakult védettség igazolását sem.

 

A rendelet 1.§ (6)-(7) bekezdésében foglalt rendelkezések súlyosan sértik a foglalkoztatottak Alaptörvény II. Cikkébe foglalt élethez való jogát, az emberi méltósághoz való jogát, az önrendelkezési jog sérülésén keresztül, az Alaptörvény III. Cikk (2) bekezdését, amely szerint csak tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulással lehet orvosi vagy tudományos kísérletet végezni,  XX. Cikk (1) bekezdésben biztosított testi és lelki egészséghez való jogát, továbbá ellentmondanak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.)54. §-ban foglaltaknak.

 

31. Az utasítás teljesítésének megtagadása
32. § (1) A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(2) A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

 

Panaszos nem vonja kétségbe a védőoltások hatásosságát és szükségességét általánosságban, ámbár ezektől az új oltóanyagoktól okkal tart. Egy ideális világban mindenben meg lehet bízni, de nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberi tévedés lehetőségét ebben az esetben sem, amikor kifejezetten gyorsított eljárásban egy teljesen új technológián alapuló oltóanyagot hoztak létre. Még egy évtizedekig tesztelt gyógyszernél, oltóanyagnál sem kizárhatók az egyénre nézve a káros mellékhatások, de egy gyorsított ütemben piacra dobott, feltételes engedélyezéssel bíró oltóanyagnál fokozottan fennáll a kockázata. Nem várható el Panaszostól, hogy társadalmi érdekből, közérdekből, közegészségügyi érdekből a saját életét és testi épségét kockára tegye és vállalja az oltóanyagból származó esetleges tartós, akár súlyos következményeket is. Az élethez való jog az Alaptörvény szerint is korlátozhatatlan, még közérdekből sem lehet korlátozni. Mind a Kormány, mind az Alkotmánybíróság tudományosan semleges álláspontot kell képviseljen és a mindenkori tudományos álláspontokat nem helyezheti az emberi jogok fölé! Szem előtt kell tartani, hogy a tudományos álláspontok változhatnak, szem előtt kell tartani, hogy a tudomány és az ember is tévedhet a legjobb szándék ellenére is, így utóbb kiderülhet az is, hogy az oltóanyagok nem voltak teljesen biztonságosak, nem várt mellékhatások kerülhetnek napvilágra.

 

A Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált COVID-19 oltóanyagok kísérleti fázisban vannak. Az ilyen készítmények alkalmazása kísérletnek/kutatásnak minősül. A panasszal érintett rendelet figyelmen kívül hagyja az Oviedói Egyezmény kapcsolódó rendelkezéseit. A Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált kísérleti fázisú COVID-19 oltóanyagokkal való oltásra kötelezés mind az Alaptörvény II Cikkben, III Cikkben és XX. Cikk (1) bekezdésben, mind az Oviedói Egyezményben foglalt rendelkezéseket megsérti. Részletes indoklás és levezetés jelen panasz mellékleteként kerül csatolásra.

 

 

A rendelet 1.§ (10) bekezdésében foglalt rendelkezések ellentmondanak a Mt. 77. §-ban foglaltaknak.

 

41. Végkielégítés
42. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya
43. a) a munkáltató felmondása,

…

alapján szűnik meg.

 

Az Alkotmánybíróság 257/B/2009. AB sz. határozatában megállapította, hogy „a végkielégítés funkciója az anyagi elismerés, az adott munkáltatónál viszonylag hosszabb ideje fennálló jogviszony felszámolásakor a megfelelően teljesített munkavégzés honorálása is.”

 

A végkielégítés társadalmi és gazdasági funkciója tehát a megfelelően teljesített munkavégzés honorálása és egyben gazdasági védelem biztosítása a foglalkoztatott részére új munkaviszony, vagy más típusú megélhetési forrás megszerzéséig.

 

A rendelet az egészségügyi szolgáltatót a munkaviszony felmondással való megszüntetésére kötelezi. Az oltóanyag felvétele, vagy attól való tartózkodás nem befolyásolhatja a korábban már megfelelően elvégzett munkát és az abból eredő honoráriumot. A panasszal támadott rendelet nem szüntetheti meg a magasabb szintű jogszabállyal (Mt.) biztosított végkielégítést.

 

 

1. AZ INDÍTVÁNY

 

A fentiekben kifejtettek alapján kérem a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja, valamint a 24. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a 449/2021. (VII. 29.) Korm. Rendelet alaptörvény-ellenességét és az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg azt.

 

Kelt: _Budapest. 2021. 11. 04.

 

_______________________

Panaszos

 

Alulírott az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 52. § (5) bekezdésére és 57. § (1a) bekezdésére,[1] valamint az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013 (II. 27.) Tü. határozat 36. § (2) bekezdésére tekintettel az alábbi

 

jognyilatkozatot

 

teszem:

 

Kijelentem, hogy a jelen alkotmánybírósági panasz indítványommal összefüggésben nevem nyilvánosságra hozatalához

hozzájárulok / nem járulok hozzá*.

(*a megfelelő rész aláhúzandó)

 

 

 

Kelt:

Név:

Lakcím:

Aláírás: ………………………………………………..

 

[1]
[1] Az Abtv. 57. § (1a) bekezdésére, valamint az Ügyrend 36. § (2) bekezdésére és 56. § (1)–(2) bekezdéseire tekintettel az Abtv. 26–27. §-ai alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok esetében az indítványban foglalt alkotmányossági kérelem (tehát az ügy) lényegét az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi. Az indítványban szereplő személyes adatokat az Alkotmánybíróság csak akkor teszi közzé, ha ahhoz az indítványozó, illetve az érintett kifejezetten hozzájárul. Ez a pont alatt tehát az indítványozónak erről kell nyilatkoznia. Abban az esetben, ha az indítványozó nem járul hozzá a személyes adatai közzétételéhez, vagy ebben a kérdésben nem nyilatkozik, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági kérelem lényegét ezen adatok törlése mellett teszi közzé. Az indítványozó hozzájáruló nyilatkozata esetén az Alkotmánybíróság csak az indítványozó nevét teszi közzé az ügy lényegének ismertetésekor, az indítványozó ezen túli további személyes adatait, valamint más személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat az indítványból felismerhetetlenné teszi. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az érintett hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozhatja a közérdekből nyilvános adatokat, valamint a jogi képviselő nevét. Az indítványban foglalt alkotmányossági kérelem lényege – a nyilatkozat függvényében az indítványban foglalt, a személyek azonosítását lehetővé tevő adatok törlése (anonimizálás) mellett – az indítvány másolatának a közzétételével is történhet.A fentiek megfelelően vonatkoznak az eljárás során az Alkotmánybírósághozközfeladatot ellátó szervek, illetve más személyek által megküldött véleményben,továbbá a szakértői véleményben és az Alkotmánybíróság által az ügyben hozott döntésben szereplő személyes adatokra is. Fentiek értelmében az indítványozónak az alkotmányjogi panasz benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell, hogy személyes adatai (neve) közzétételéhez hozzájárul-e. A nyilatkozat hiányában az Alkotmánybíróság azt feltételezi, hogy a indítványozó (az érintett) a személyes adatai (neve) közzétételéhez nem járult hozzá. Az ügy elintézését egyébként semmilyen módon nem befolyásolja vagy hátráltatja, ha az indítványozó ebben a kérdésben nem nyilatkozik, vagy nem járul hozzá a személyes adatai (neve) nyilvánosságra hozatalához.