Dánia felhagy a J&J COVID oltóanyaggal, azt mondja, hogy az előnyök “nem ellensúlyozzák a vérrögök kockázatát”
Figyelemre méltó tény, hogy végre van néhány olyan ország, ahol talán mégis csak számít az emberélet.
A dán egészségügyi hatóság Május 3.-án közölte, hogy nem fogja használni a Johnson & Johnson oltást, a vérrögökkel való lehetséges kapcsolatra hivatkozva. A lépés követi a múlt hónapban hozott döntést, amely szerint az AstraZeneca vakcináját hasonló aggályok miatt elvetették.
Denmark Ditches J&J COVID Vaccine, Says Benefits ‘Do Not Outweigh Risk’ of Blood Clots
Dánia lett az első ország, amely kizárta a J&J COVID vakcináját az oltási programjából.
Dánia lett hétfőn az első ország, amely kizárta a Johnson & Johnson (J&J) COVID vakcináját az oltási programjából a véralvadási zavarokkal való lehetséges kapcsolat miatt. a dán egészségügyi hatóság közleményében azt írta, hogy arra a következtetésre jutott, hogy “a J&J COVID-19 vakcinájának használatából származó előnyök nem haladják meg a lehetséges mellékhatás kockázatát azokban, akik megkapják a vakcinát” – jelentette a Reuters.
A dán egészségügyi tisztviselők emlékeztetnek az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) következtetését, miszerint “lehetséges kapcsolat áll fenn a vérrögök ritka, de súlyos esetei és a J&J COVID-19 vakcina között”, utalva a múlt hónapban végzett vizsgálatra, amely nyolc olyan amerikai jelentéssel kapcsolatos, ritka vérrögökről – amelyek közül az egyik halálos kimenetelű volt -, amelyek a közelmúltban beadott oltást követően keletkeztek.
A dán egészségügyi hatósággal ellentétben azonban az EMA arra a következtetésre jutott, hogy a J&J vakcina alkalmazásának előnyei meghaladják a kockázatokat. Az EMA azonban javasolta, hogy a J&J oltóanyag címkéjét figyelmeztetéssel egészítsék ki, és a vállalat közölte, hogy ennek az intézkedésnek eleget tesz.
“Figyelembe véve a jelenlegi dániai helyzetet, amit jelenleg elveszítünk a COVID-19 okozta súlyos megbetegedések megelőzésére tett erőfeszítéseink során, nem ellensúlyozhatja azt a kockázatot, hogy az oltottaknál súlyos vérrögök formájában lehetséges mellékhatásokat okozunk” – közölte az egészségügyi hatóság.
Dánia a múlt hónapban leállította az AstraZeneca vakcinájának használatát, miután az európai szabályozó hatóságok lehetséges kapcsolatot találtak az AstraZeneca COVID vakcinája és a “nagyon ritka” vérrögök között.
Mind a J&J, mind az AstraZeneca vakcinái módosított adenovírus vektor technológiát használnak, szemben a Moderna és a Pfizer COVID vakcináiban használt mRNS technológiával.
CHD és a The Defender most 5 nyelven – nézze meg most
Az EMA a J&J vakcinával kapcsolatos megállapításaiban megjegyezte, hogy a vérrögök és az alacsony vérlemezkeszám kombinációjának egyik valószínűsíthető magyarázata egy olyan immunválasz lehet, amely a heparin okozta trombocitopéniához hasonló állapothoz vezet.
Norvég és német tudósok, akik az AstraZeneca oltást követő vérrögképződést vizsgálták, felvetették, hogy egyes embereknél abnormális immunválasz alakulhat ki, amelynek következtében az oltás után olyan antitestek képződnek, amelyek saját vérlemezkéiket támadják meg.
Egyelőre nem világos, hogy a J&J vakcinánál is hasonló mechanizmus játszódhat-e le, de a J&J és az AstraZeneca, valamint az orosz COVID és a kínai COVID vakcina ugyanezzel a technológiával készül.
Április 13-án a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) a J&J Janssen leányvállalata által forgalmazott COVID vakcina használatának azonnali leállítására szólított fel, miközben legalább hat olyan esetet vizsgálnak, amelyekben a vakcinát kapó embereknél potenciálisan veszélyes vérrögök keletkeztek. Mind a hat eset 18 és 48 év közötti nőknél fordult elő, és a tünetek az oltás után hat és 13 nappal jelentkeztek. Egy halálesetről számoltak be.
Amint arról a The Defender beszámolt, a hat eset egyike egy nevadai tinédzser volt, akin három agyműtétet hajtottak végre, hogy helyrehozzák a vérrögöket, amelyek körülbelül egy héttel az oltás után keletkeztek.
Április 14-én a CDC immunizációs gyakorlatokkal foglalkozó tanácsadó bizottsága (ACIP) elhalasztotta a szavazást arról, hogy feloldják-e a J&J vakcinára vonatkozó szünetet, és ezzel gyakorlatilag meghosszabbították a szünetet, amíg a vakcinát kapott személyek vérrögökkel kapcsolatos adatainak további elemzése meg nem történik.
Ugyanezen a napon a J&J két további vérrögös esetet tárt fel – az egyiket egy 25 éves férfinál, aki egy klinikai vizsgálat során agyvérzést szenvedett, a másikat pedig egy 59 éves nőnél, aki mélyvénás trombózisban szenvedett.
Április 23-án az ACIP 10-4 arányban megszavazta a szüneteltetés feloldását és a J&J injekció alkalmazásának korlátozás és a véralvadási rendellenességek kockázatára vonatkozó további figyelmeztetés nélküli folytatását, miután 15 ritka vérrögösödési esetet, köztük három halálesetet elemeztek, az ülésen megosztott diabemutató szerint.
Az ACIP szerint a vérrögök és a J&J COVID vakcina közötti kapcsolat “valószínűsíthető”, de arra a következtetésre jutott, hogy a vakcina előnyei felülmúlják a kockázatokat, és az FDA sürgősségi felhasználási engedélye (EUA) alapján ajánlotta a vakcinát az Egyesült Államokban élő 18 éves és idősebb személyek számára.
A Children’s Health Defense lekérdezte a VAERS-adatokat egy sor olyan nemkívánatos eseményre vonatkozóan, amelyek véralvadási zavarok kialakulásával és más kapcsolódó állapotokkal kapcsolatosak. A VAERS összesen 1845 jelentést adott ki mindhárom vakcinára vonatkozóan a 2020. december 14. és április 23. közötti időszakban.
Az 1845 bejelentett esetből 655 jelentés a Pfizerhez, 577 jelentés a Modernához és 608 jelentés a J&J-hez köthető. Az amerikai egészségügyi tisztviselők az április 16-i ülésen csak 15, a J&J vakcinával összefüggésbe hozható vérrögös esetet ismertek el.
Bár a J&J és az AstraZeneca vakcinái a vérrögök kialakulásának lehetősége miatt kerültek górcső alá, a tudósok már 2020 decemberében figyelmeztettek arra, hogy az mRNS vakcinák, mint a Pfizer és a Moderna, hasonló kockázatot jelentenek.
