Egy házi orvos vallomása

Dr. Vadim Dobos

Búcsú levél!

Megdöbbentően sok támadást és fenyegetést kaptam az elmúlt 1 hét során – személyesen és telefonon, üzenetekben és hozzászólásokban, SMS-ben, stb. – ezért kiszállok ebből az egész Covid ügyből. Feladom. Pedig csak segíteni szerettem volna az embereknek.

A segíteni akarás miatt hagytam ott a gyógyszeripari karrieremet, ahol különböző nagynevű külföldi gyógyszercégeknél értékesítési vezetői, marketing vagy üzletág igazgatói pozíciókat töltöttem be. Az évek során rájöttem , hogy a gyógyszerek többsége nem segíti a betegek gyógyulását, sőt a mellékhatások miatt inkább ártalmas.

Otthagytam a kimagasló fizetésemet, luxus céges autómat, külföldi tréningeket és kongresszusokat, hogy egyszerű vidéki háziorvosként próbáljak segíteni az embereken.

Az életem egy érdekes fordulatot vett 2020 áprilisában, amikor a budapesti önkormányzattól megkerestek, hogy vállaljam el a Pesti úti Idősek Otthonát – az intézetben kitört Covid járvány miatt orvos nélkül maradtak. Elutasítottam, mivel távol van a lakóhelyemtől.

Két hét alatt több tucat orvost kerestek meg, de senki sem vállalta! Úgy látom, az orvos kollégák bátorsága, a trágár és fenyegető hozzászólások írásában ki is merül. Néhány száz idős krónikus beteg orvosi ellátás nélkül maradt. Orvosi lelkiismeretem nem engedte, hogy én is tétlenül hagyjam ezt, így 2 hét után elvállaltam, ahol azóta is félállásban háziorvosként dolgozok.

Az általam bevezetett tömeges nagy dózisú D-, C- és multivitamin adagolásnak, valamint a vezetőség következetes intézkedéseinek köszönhetően, 2020 júniusában legyőztük a Covid járványt – azóta sem volt egyetlenegy Covid-os betegünk sem. Persze erről már hallgat a média!

Majd 2020 októberében a gödöllői idősek otthonából kerestek meg, ahol kitört a Covid járvány, közel 120 fertőzött lakóval. Az intézményi orvost 21 napra karanténba zárták. Most sem akartam elvállalni, a jelentős leterheltségem miatt, így kértem, hogy keressenek valaki mást. Néhány napig próbáltak más orvost találni, de senki sem vállalta. A kollégák féltek, rettegtek…. Így megint nekem kellett ellátni az idős magukra maradt betegeket.

A mai napig kérésre kimegyek a több napig lázas, elesett betegekhez, függetlenül attól, hogy már pozitív PCR Covid tesztjük van. Covid-os betegek ellátása vagy PCR szűrése kapcsán nem hordok maszkot, nem veszek fel kesztyűt – megfertőzni őket jobban már úgysem lehet, sőt az ő maszkjukat is levetetem, hogy lássam az arcukat, amelyből műszeres vizsgálatok nélkül is meg lehet ítélni az állapotuk súlyosságát.

A fentiek miatt, csak mosolyogva olvasom a „hős” szkafanderbe öltözött Covid osztályra akaratuk ellenére kivezényelt kollégák becsmérlő hozzászólásait….

Nem félek a Covid-tól, mert 1 év alatt közel 250 valódi Covid-os beteget (PCR teszttel igazolt) láttam el „védőfelszerelés” nélkül és jól vagyok. Egyszer sem volt semmilyen panaszom, a munkáltatók által kért számtalan PCR tesztem is mindig negatív volt. Miért is? Mert a közel 10-12 órányi orvosi munka ellenére, próbálok egészségesen élni és legalább 10 éve szedem a nagy dózisú D-, C- és multivitaminokat.

Mielőtt még újabb hülyeséget találnának ki az olvasók – nem árulom a vitaminokat, hanem vásárolom, saját magam és a családom részére….

Sötétnek látom a jövőnket….

A hozzászólásokból jól látható, hogy a kritikus kommentek személyeskedőek, agresszívek, főlényesek, fenyegetőek, tele vannak trágár, obszcén kifejezésekkel. Mert félnek…..

Most félnek a maszkot nem viselőktől, majd félni fognak a nem beoltottaktól, kikényszerítve a kormánytól, a beoltatlanok elzárását, később félni fognak a sorozatos Covid oltások mellékhatásaitól…..

Miért is félnek???

Mert féltik a nyomorúságos, mindenkinek kiszolgáltatott, rabszolga-életüket……

Mert elhitték, hogy ez az egy életünk van és nincs tovább…..

Mert elhitték, hogy azért élnek itt a földön, hogy minél több pénzt, anyagi javakat és élvezetet harácsoljanak össze…

Mert már senki nem hisz abban, hogy lelke is van, a fizikai teste mellett…..

Mert már senki sem hisz a lélek örökkévalóságában…..

Mert már senki nem akarja nemes tettekkel elérni a lelki üdvösségét….

Túl kevesen vagyunk és tétlenül nézzük a körülmények fokozódását – a helyzet reménytelen…

Most ismét eszembe jut a fiatal sebész éveim egyik tanulságos esete. 1995-öt írunk. A sebészeti szakrendelésen betegek tucatjait vizsgálva, egyszer csak vakbélkörnyéki tályogra bukkantam. A kb. 40 éves férfi beteget azonnal felvilágosítottam, hogy sürgős életmentő műtétre van szüksége, amelyről ő hallani sem akart. Segítségül hívtam az akkori főnökömet, dr. Juhász Tibor osztályvezető sebész főorvost, aki megpróbálta meggyőzni a beteget a sürgős műtét fontosságáról. Nem sikerült….

Néhány héttel később a mentők hozták az illetőt igen súlyos állapotban, mivel a tályog kiszakadt és a genny elöntötte az egész hasüregét. 24 órán belül diffúz hashártya gyulladásban és vérmérgezésben elhunyt…

Juhász főorvos Úr ekkor azt mondta: „Vadim, jegyezd meg – senkit sem lehet erőszakkal akarata ellenére megmenteni. Mindenki úgy cseszi el az életét, ahogy akarja…..”

Így 25 év után most végre én is megtanulom a fenti bölcsességet…

Nem akarok már senkit sem megmenteni, többé már nem érdekel az egész Covid-ügy…..

Én próbáltam most is segíteni, de nem sikerült, elbuktam, így feladom….

Ígérem, hogy soha semmit sem írok a Facebook-on, ami összefüggésben lenne a Covid-dal.

Kérem, ne írjanak Önök sem nekem semmit a Covid-dal kapcsolatban – én kiszálltam…

Kérem felejtsenek el…

Szomorú vagyok, mert csak tétlenül nézzük a körülmények fokozódását ….

„A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak.”

John Stuart Mill

Üdvözlök mindenkit szép új világunkban….

vidám zenei aláfestéssel…

Egy házi orvos vallomása