Egy kis maszkabál téma – valaki elgondolkozhatna már!

A soha véget nem érő gyilkos farsang margójára

 

TRUTH ABOUT MASKS


Az igazság a maszkokkal kapcsolatban
40 éven át tartó kutatás azt mutatja, hogy a maszkok hatástalanok, kárt okoznak az embereknek
A tény teljesen világos: A maszkok nem tudják és nem is állítják meg egy betegség terjedését. Ugyanakkor a betegségek melegágyaként szolgálnak, ahol a gombák, baktériumok szaporodnak, amikor lélegzünk a maszk viselése közben. Azt már ne is említsük, hogy a maszkokat a világ minden részén egyáltalán nem steril körülmények között gyártják.
A sebészek már régóta vitatkoznak arról, hogy előnyös-e számukra és a betegek számára a maszk viselése. Általánosan elfogadott, hogy nincs szükség maszkra és valószínűleg több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak.
1981. Az Angol Sebészek Királyi Kollégiumának tanulmánya
Dr Neil WM Orr tanulmánya leszögezi, hogy “a műtőben 6 hónapon keresztül nem került sor maszk viselésére. A sebfertőződések száma nem növekedett meg.” Megállapítja, hogy a fertőzést azzal lehet a legjobban elkerülni, ha egyáltalán nem kerül sor maszk viselésére. Bár a műtőben a maszk viselése teljes mértékben elterjedt, de nyugodtan el lehetne hagyni. A maszk elhagyása semmilyen formában nem befolyásolja a beteg műtétének az alakulását.
Forrás https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2493952/pdf/annrcse01509-0009.pdf
1991. Sebészek Világlapja
Dr Th. Göran Tunevall arról publikál, hogy “soha nem került bizonyításra az, hogy a sebészeti maszkok csökkentenék az operáció utáni sebfertőződést. Épp az ellenkezője vált világossá, miszerint a maszk elhagyása esetében a sebfertőződések 50 %-kal csökkentek. 115 héten át 3088 beteg vett részt a kísérletben. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a sebészeti maszkok használatát újra kellene gondolni a műtőkben. A maszk védheti az operáló teamet a fertőzött vércseppektől, a levegőben lévő fertőzésektől, de a maszk nem védi a beteget. A maszk nélkül végzett műtétek során kisebb volt a sebfertőződések aránya, mint a maszkban végzett műtétek során.
Forrás https://link.springer.com/article/10.1007/BF01658736
2001. Anasthesia és Intenzív Gondozás Gyógyászata
Dr Marcus W Skinner és Dr Brett A Sutton 37 tudományos folyóiírat 44 tanulmányát hasonlította össze 1905 – 2000 évek távlatában. Kutatásuk eredménye az alábbi volt. “Semmi bizonyíték nincsen arra, hogy a maszkban végzett műtétek során csökkenne az operáció utáni sebfertőződések száma. A kutatások inkább az ellenkezőjét mutatják. Vagyis a maszk nélkül végzett műtétek során kevesebb az operáció utáni sebfertőződések száma. Sokkal több tény támasztja alá azt, hogy a műtőben nem kellene maszkot hordani az operáció során.
Forrás https://journals.sagepub.com/doi/pdf/10.1177/0310057X0102900402
2008. A Spanyol Idegsebészeti Társaság Hivatal lapja, a Neurocirugía
Beder et al. 53 sebész esetében vizsgálta, hogy a hemoglobin oxigén szintje hogyan alakul az operáció előtt, alatt és után. Megállapításra került, hogy a műtőben töltött egy óra után, amennyiben az orvos sebészeti maszkot visel, csökken a vér oxigén szintje és növekszik a pulzusszám. Ezek után képzeljük el, hogy mi történik, ha valaki 8 órán keresztül hordja folyamatosan a maszkot!
Forrás https://link.springer.com/article/10.1007%2FBF01658736
2015. Gyógyászat Királyi Társasága Folyóirat
Nincsen lényeges bizonyíték arra, hogy a műtétek során a maszk védené a beteget vagy az orvost a fertőzésektől. Sokkal mélyebb kutatásokra lenne szükség ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, mennyire hatékonyak a maszkok. Az orvoslás terén a mindennapi gyakorlat nagyon könnyen dogmává válik. Fel kellene azt ismerni, hogy szükség lenne egészséges szkepticizmusra a fennálló hitek területén. Időről időre szükség lenne újra áttekinteni és kritikusan értékelni a tudományos érdemeket.
Forrás https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4480558/
2019. BMC Fertőző Betegségek Folyóirat

“Az orvosi maszkok azért kerülnek használatra, hogy védjék az egészségügyi személyzetet a légzőszervi és egyéb fertőződésektől. A levegőben található patogének megtelepedhetnek a maszkok rétegén, így a maszk szennyezetté válik. Ha a patogének a maszk külső felületén telepednek meg, akkor az orvos saját magát fertőzheti meg. Minél hosszabb a maszkviselés időtartama, minél gyakrabban történik érintés, annál nagyobb a kockázat. Szabályozni kellene a maszk viselésének maximális időtartamát, figyelembe véve az érintéseket is. A vizsgálat során a maszkok külső rétegén kb. 10 %-ban találtak vírusokat, de előfordult az is, hogy a maszk többi rétege is fertőzötté vált a viselés során.
Forrás https://www.researchgate.net/publication/333596759_Contamination_by_respiratory_viruses_on_outer_surface_of_medical_masks_used_by_hospital_healthcare_workers
2020. Schwarz, Jenetzky, et al.
2020. október 26-ig 20353 személy tett bejegyzést a nyilvántartásba. A tanulmányban szülők bejegyzéseit mutatjuk meg, akik 25930 gyerek esetében tettek jelentést. Naponta a gyerekek átlagban 270 percet hordták a maszkot. A szülők 68 %-a jelentette, hogy a gyerek a maszkviselés során rosszabb állapotba került. 60 % ingerlékenyebb gyerekről számolt be, 53 % fejfájásról, 50 % koncentrálási nehézségekről, 49 % szomorúbb gyerekről, a gyerekek 44 %-a nem akart iskolába menni, 42 % rossz közérzetről, 38 % rosszabb tanulási eredményekről, 37 % álmosságról, fáradtságról.
Forrás https://www.researchsquare.com/article/rs-124394/v2
2020. augusztus 5-I tanulmány szerint a hosszan tartó maszk használat fogíny betegségekhez, fogszuvasodáshoz vezethet.
Forrás https://nypost.com/2020/08/05/mask-mouth-is-a-seriously-stinky-side-effect-of-wearing-masks/
A maszkokkal kapcsolatban további információ, hogy sebészeti maszkok viselésére kötelezték a Guantanamo fogolytábor lakóit kínzási célból.
Dr Anthony Fauci 2020. Március 8-án egy 60 perces tájékoztatóban arról nyilatkozott, hogy “SENKINEK NEM SZÜKSÉGES MASZKOT HORDANI”.

https://www.researchgate.net/publication/333596759_Contamination_by_respiratory_viruses_on_outer_surface_of_medical_masks_used_by_hospital_healthcare_workers

TY – JOUR
AU – Chughtai, Abrar
AU – Stelzer-Braid, Sacha
AU – Rawlinson, William
AU – Pontivivo, Giulietta
AU – Wang, Quanyi
AU – Pan, Yang
AU – Zhang, Daitao
AU – Zhang, yi
AU – Li, Lili
AU – Macintyre, Chandini
PY – 2019/06/03
SP –
N2 – Background
Medical masks are commonly used in health care settings to protect healthcare workers (HCWs) from respiratory and other infections. Airborne respiratory pathogens may settle on the surface of used masks layers, resulting in contamination. The main aim of this study was to study the presence of viruses on the surface of medical masks.

Methods
Two pilot studies in laboratory and clinical settings were carried out to determine the areas of masks likely to contain maximum viral particles. A laboratory study using a mannequin and fluorescent spray showed maximum particles concentrated on upper right, middle and left sections of the medical masks. These findings were confirmed through a small clinical study. The main study was then conducted in high-risk wards of three selected hospitals in Beijing China. Participants (n = 148) were asked to wear medical masks for a shift (6–8 h) or as long as they could tolerate. Used samples of medical masks were tested for presence of respiratory viruses in upper sections of the medical masks, in line with the pilot studies.

Results
Overall virus positivity rate was 10.1% (15/148). Commonly isolated viruses from masks samples were adenovirus (n = 7), bocavirus (n = 2), respiratory syncytial virus (n = 2) and influenza virus (n = 2). Virus positivity was significantly higher in masks samples worn for > 6 h (14.1%, 14/99 versus 1.2%, 1/49, OR 7.9, 95% CI 1.01–61.99) and in samples used by participants who examined > 25 patients per day (16.9%, 12/71 versus 3.9%, 3/77, OR 5.02, 95% CI 1.35–18.60). Most of the participants (83.8%, 124/148) reported at least one problem associated with mask use. Commonly reported problems were pressure on face (16.9%, 25/148), breathing difficulty (12.2%, 18/148), discomfort (9.5% 14/148), trouble communicating with the patient (7.4%, 11/148) and headache (6.1%, 9/148).

Conclusion
Respiratory pathogens on the outer surface of the used medical masks may result in self-contamination. The risk is higher with longer duration of mask use (> 6 h) and with higher rates of clinical contact. Protocols on duration of mask use should specify a maximum time of continuous use, and should consider guidance in high contact settings. Viruses were isolated from the upper sections of around 10% samples, but other sections of masks may also be contaminated. HCWs should be aware of these risks in order to protect themselves and people around them.
T1 – Contamination by respiratory viruses on outer surface of medical masks used by hospital healthcare workers
VL – 19
DO – 10.1186/s12879-019-4109-x
JO – BMC Infectious Diseases
ER –

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük