Kényszerítés Btk. 195 §

A képhez tartozó alt jellemző üres; kenysz-2.jpg a fájlnév

195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Btk 194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

b) aljas indokból vagy célból,

c) a sértett sanyargatásával,

d) védekezésre képtelen személy sérelmére,

e) fegyveresen,

f) felfegyverkezve,

g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy

h) hivatalos eljárás színlelésével

követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.

A Csemegi Kódex XXII. fejezete tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyeket a személyi szabadság megsértése tv-i tényállásának jogtörténeti előzményeként lehet értékelni.

  • a tv kimondja, hogy „aki valakit törvényellenesen elfog, elfogat, letartóztat, vagy személyes szabadságától bármi más módon megfoszt; úgyszintén az, aki valakit a tv által megengedett esetekben tartóztat le, azonban e cselekményét azonnal, mihelyt lehetséges volt, a hatóságnak nem jelenti be”, személyes szabadság megsértésének vétségét követi el

Az 1961. évi Btk. ugyancsak büntetni rendelte a személyi szabadság megsértését.

  • a tv-i tényállás szerint „aki mást személyi szabadságától jogtalanul megfoszt”, szv-sel b-ő

A korábbi Btk. az 1961. évi Btk. szövegével azonos rendelkezést tartalmazott.

a német btk. szintén büntetni rendeli a személyi szabadság megsértését, mely deliktumot az valósítja meg, „aki mást bezár, vagy személyi szabadságától egyébként megfoszt

  • a tv minősítő körülményként határozza meg, ha a sértettet egy hétnél hosszabb ideig tartják fogva, illetve ha a cselekmény súlyos egészségkárosodást okoz
  • szintén minősítő körülmény, ha a személyi szabadság megsértése halált okoz

az osztrák btk. is tilalmazza a személyi szabadság ellen irányuló cselekményeket

  • a „szabadságelvonás” című deliktum tényállása szerint „aki mást jogtalanul fogva tart vagy személyi szabadságától más módon megfoszt”, szabadságvesztéssel büntetendő
  • minősítő körülmény, ha a szabadságelvonás egy hónapnál hosszabb ideig tart, amennyiben a sértettnek különösen súlyos hátrányt okoznak, vagy ha a cselekményt a sértett sanyargatásával valósítják meg

a svájci btk. a személyi szabadság megsértését az emberrablás tv-i tényállásával egy cím alatt tárgyalja

À      A személyi szabadság megsértése tehát az ember helyváltoztatási szabadságával kapcsolatos jogsértő cselekményeket pönalizálja.

  1. Az Alaptörvény IV. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van a szabadsághoz, míg a XXVII. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy mindenkinek, aki tv-esen tartózkodik Mo területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. Ennek az alapvető alkotmányos emberi jognak a büntetőjogi védelmét teremti meg a Btk. 194.§-a.
  • mindezekre tekintettel a bűncselekmény jogi tárgya tehát a szabad mozgáshoz, a helyváltoztatás szabadságához fűződő társadalmi érdek
  1. A bűncselekmény passzív alanya:

bárki lehet,

  • így passzív alanya lehet a bcs-nek a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy is
  • az öntudatlan vagy akaratnyilvánításra bármely okból képtelen személy ugyancsak lehet passzív alany, e személyek „akaratának” megfogalmazására, kifejezésre juttatására azonban a róluk gondoskodók (törvényes képviselő, gondnok) jogosultak
  1. A bűncselekmény elkövetési magatartása:

À      a személyi szabadságtól való megfosztás

  • megfosztás alatt minden olyan tevékenységet vagy mulasztást érteni kell, amelynek következtében a passzív alany elveszíti a mozgási, a helyváltoztatási, illetve a tartózkodási hely megválasztásával kapcsolatos cselekvési szabadságát

az elkövetési magatartás tehát lehet aktív tevékenység, de mulasztás is

az elkövetés módja nem törvényi tényállási elem, bár a gyakorlatban e bűncselekmény általában erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával valósul meg

a személyi szabadságtól megfosztás konkrét elkövetési tevékenysége lehet

–          a megkötözés

–          a bezárás

–          meghatározott helyen való visszatartás

–          ottmaradásra kényszerítés

–          a lefogás

  • de a bcs megvalósul akkor is, ha pl. rokkant személytől a mozgásához szükséges segédeszközöket (botot, mankót), vagy a helyiség elhagyására szolgáló létrát, kötelet veszik el

BH: Az ítélkezési gyakorlat szerint megvalósítják a személyi szabadság megsértésének vétségét azok is, akik a gépkocsi elé és mögé állva megakadályozzák a passzív alanyt abban, hogy a helyszínről akaratának megfelelően a gépkocsival eltávozzék.

A Kúria még LB-ként meghozott eseti döntése összhangban van az AB azon okfejtésével, amely szerint bár aa közlekedés szabadságát az Alkotmány nem nevesíti, a szabad mozgáshoz való jog felöleli a gépjárművekkel való helyváltoztatás, vagyis a közlekedés szabadságát is. (60/1993.(XI.29.)AB határozat)

a bűncselekmény mulasztással is megvalósítható, ha például az elkövető gondatlanul, avagy vétlenül fosztja meg a passzív alanyt a személyi szabadságtól, majd ezt felismerve, a passzív alany ilyen helyzetét változatlanul fenntartja

  • így ha valaki figyelmetlenségből bezárja haragosát a lakásba, majd észlelve annak kiabálását, a passzív alanyt a lakásból nem engedi ki, a személyi szabadság megsértése megvalósul
  • azonban, ha nem az elkövető fosztotta meg gondatlan vagy vétlen magatartásával a passzív alanyt a mozgási szabadságától – feltéve, hogy a cselekvésre speciális jogi kötelezettsége nincs, mint például a rendőrnek, pedagógusnak, szülőnek –, a mulasztás bűncselekményt nem valósít meg, kivéve, ha a passzív alany megsérült vagy élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, de akkor cselekménye segítségnyújtás elmulasztásának minősül
  • mulasztással valósul meg a személyi szabadság megsértése akkor is, ha a megfosztás jogszerű, de a szabadon bocsátás feltétlenének bekövetkezése után az elkövető nem teszi meg a szükséges intézkedést

az elkövetési magatartásnak jogellenesnek kell lennie

  •  abban az esetben tehát, ha a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy valaki mást a személyi szabadságától megfosszon, bűncselekmény nem valósul meg

–          így pl. a Be. szerint a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, de köteles őt haladéktalanul a nyomozó hatóságnak átadni, ha pedig erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni

–          ezért nem valósítja meg a személyi szabadság megsértésének bűntettét, aki bcs elkövetésén tetten ért és a helyszínről menekülő személyeket gépkocsival üldözőbe veszi, őket elfogja, majd a csomagtartóba kényszerítve a lakására szállítja és nyomban értesíti a rendőrséget

a Be. más rendelkezései is lehetőséget adnak a személyes szabadság korlátozására vagy kizárására

  •  ilyen szabályok az őrizetbe vételre, az előzetes letartóztatásra, az ideiglenes kényszergyógykezelésre, illetve az elővezetésre vonatkozó előírások

À      kizárja a büntetőjogi felelősségre vonást a sértett beleegyezése, valamint a sértett érdekében való cselekvés is

  • így annak lefogása vagy visszatartás, aki öngyilkosságot kíván elkövetni, bcs-t nem valósít meg

a szülői, nevelői, felügyeleti jog során a nevelési célokból kifejtett tevékenység – ha elfogadható mértékű korlátozást eredményez- a jogellenesség hiánya miatt szintén nem büntethető

a személyi szabadság megsértése ún. tartós bűncselekmény, így mindaddig tart, amíg a jogellenes állapit fennáll, vagyis amíg a passzív alany a mozgási szabadságát vissza nem nyeri

a szabadságkorlátozás időtartama a bűncselekmény elkövetése szempontjából irreleváns,

  • ezért bármilyen rövid időtartamú is a személyi szabadságtól való megfosztás, a bcs megvalósul
  1. A bűncselekmény materiális bűncselekmény:

À      az eredmény a mozgás, a helyváltoztatás lehetőségének a megszűnése

  • a bűncselekmény megvalósulásához szükségszerűen fenn kell állnia a személyi szabadságtól megfosztásra alkalmas elkövetési magatartás és az eredmény közötti ok-okozati összefüggésnek
  1. Kísérlet, befejezettség:

amennyiben az elkövetési magatartás aktív tevékenység, annak megkezdésével – pl. a mozgássérült helyváltoztatásához elengedhetetlenül szükséges eszköz elviteli szándékkal való megfogásával – lép a cselekmény kísérleti szakba

szintén kísérletről lehet szó, ha a személyi szabadságától megfosztásra objektíve alkalmas tevékenység nem vezet eredményre,

  • így ha a passzív alanyt még néhány másodpercre nem sikerül lefogni

befejezetté – az időtartamtól függetlenül – a cselekmény akkor válik, ha a passzív alany ténylegesen elveszti mozgási, helyváltoztatás szabadságát

ha mulasztással valósul meg a bűncselekmény, a kísérlet fogalmilag kizárt, a mulasztás tényével tehát a személyi szabadság megsértése befejezetté válik

a befejezettség szempontjából közömbös, hogy a passzív alanynak esetleg még nincs tudomása arról, hogy megfosztották a személyi szabadságától

–          pl. hogy rázárták az ajtót é azt csak kis idő elteltével észleli

  1. A bűncselekmény alanya:

tettesként bárki lehet

társtettesség, felbujtás, bűnsegély lehetséges,

  • tekintettel azonban arra, hogy tartós bcs-ről van szó, ezek az elkövetői alakzatok sajátosan alakulhatnak

–          társtettesi cselekmény a bűncselekmény befejezése után is kifejthető, egészen a bevégzettség időpontjáig

–          felbujtás is megvalósítható a befejezettség után, a befejezettséget követően társtettessé váló elkövető vonatkozásában, illetve bűnsegédi tevékenység is kifejthető a bevégzettségig

  1. Szándékosság:

À      a személyi szabadság megsértése kizárólag szándékosan követhető el,

  • a szándék formája egyenes, és eshetőleges egyaránt lehet
  1. A minősítő körülményeket a Btk. 194.§-ának (2)-(3) bekezdése tartalmazza:

a)      a 18. életévét be nem töltött személy akkor is passzív alanya a minősített esetnek, ha házasságkötés folytán nagykorúvá vált

b)      az aljas indokból vagy célból elkövetés vonatkozásában az emberölés minősített esete során ismertetettek az irányadók

c)      a sértett sanyargatásával valósul meg a bűncselekmény, ha az elkövetés a passzív alanynak testi vagy lelki szenvedést, gyötrelmet okoz

  • nem jön létre viszont a minősített eset, ha a cselekmény nem eredményez a személyi szabadságtól megfosztással szükségszerűen együtt járó korlátozottságnál lényegesen nagyobb mértékű testi vagy lelki gyötrelmet
  • a sanyargatást az elkövető szándékának át kell fognia

d)      védekezésre képtelen személy, aki bármely ok miatt nem képes ellenállást tanúsítani, akár helyzeténél, akár állapotánál fogva, függetlenül attól, hogy az ilyen helyzet vagy állapot ideiglenes, avagy végleges jellegű (Btk. 459.§ (1) bek. 29. pont)

e)      fegyveresen valósítja meg a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásra szolgáló készüléket tart magánál, illetve a cselekményt ezek utánzatával fenyegetve követi el (459.§ (1) bek. 5. pont)

f)       felfegyverkezve az követi el a személyi szabadság megsértését, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál (459.§ (1) 6. pont)

g)      a jelentős érdeksérelem eredmény, azaz ez a minősített eset akkor is létrejön, amennyiben a minősítő körülmény tekintetében az elkövetőt csupán gondatlanság terheli

  • az érdeksérelem bekövetkezhet a passzív alany személyével kapcsolatban, de akár egy tágabb közösség tekintetében is
  • azt a kérdést, hogy az érdeksérelem jelentősnek minősül-e avagy sem, a konkrét szituáció elemzése alapján lehet eldönteni

h)      a hivatalos eljárás színlelése minden olyan tevékenységet felölel, amelyet közhatalmi tevékenységet ellátó szerv jogszerű tevékenységének tüntetnek fel

À      még súyosabban rendeli büntetni a tv a személyi szabadság megsértését, amennyiben a 18. életévét be nem töltött személysérelmére elkövetett bcs-t aljas indokból vagy célból, illetve a sértett sanyargatásával valósítják meg

  1. Elhatárolások:

À      amennyiben a személyi szabadság megsértésére erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával kerül sor, a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett erőszakos bűncselekménybe a személyi szabadság megsértése beleolvad, ezért az alaki halmazat csak látszólagos (konszumpció)

  • így az ítélkezési gyakorlat szerint, ha az emberölés végrehajtás során az elkövető a passzív alanyt a személyi szabadságától is megfosztja, bűnhalmazat nem jön létre

À      amikor a személyi szabadság megsértése az összetett bűncselekmény eszközcselekménye (pl. emberrablás), és az összetett bűncselekményért a büntetőjogi felelősségre vonásra kísérlettől való önkéntes elállás miatt nem kerülhet sor, a törvényi egység felbomlik és maradék-bűncselekményként értékelhető a személyi szabadság megsértése

  • ha viszont az összetett bűncselekmény tekintetében a büntethetőségi akadályt a magánindítvány hiánya képezi (pl. szexuális erőszak egyik alapesete), a törvényi egység nem bomlik fel és a személyi szabadság megsértése miatt sem indulhat meg a büntetőeljárás hivatalból

a bűncselekmény rendbelisége a sértettek számához igazodik

a személyi szabadság megsértése bűnhalmazatban áll a testi sértéssel, így a könnyű testi sértés vétségével is, hiszen a személyi szabadság megsértése erőszak, tehát sérelem okozása nélkül is megvalósítható

azon bűncselekményekkel, amelyek tényállása eszközcselekményként foglalja magában a személyi szabadság megsértését (szexuális erőszak), a személyi szabadság megsértése anyagi halmazatban állhat, így pl. ha a szexuális erőszak elkövetője a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény megkezdése előtt, avagy befejezését követően a passzív alanyt időben elkülönülten a személyi szabadságától megfosztja, a személyi szabadság megsértéséért is felelősségre kell vonni (BH 2004/348.)

  • hasonló elv érvényesül a rablás vonatkozásában is (BH 2005/128.)

amennyiben a sértett sanyargatásával elkövetett személyi szabadság megsértése során a passzív alany súlyos testi sérülést szenved, a súlyos testi sértéssel az alaki halmazat valóságos

abban az esetben viszont, ha a sértett sanyargatásával elkövetettség különös kegyetlenségnek minősül, a különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés mellett a sértett sanyargatása, mint minősítő körülmény az (1) bekezdés által büntetni rendelt személyi szabadság megsértése vonatkozásában – a kétszeres értékelés tilalma miatt – nem állapítható meg

Kényszerítés Btk. 195 §

2 thoughts on “Kényszerítés Btk. 195 §

  1. tisztelet, a maszk használatról: tudnak e kitenni 1 egyszerűen kinyomtatható jogi levezetést a megkülönböztetésről, amivel eredményesen fel lehet lépni egy bolti v ügyintézés alkalmával, köszönöm a válaszukat, tisztelettel

    1. Igen, dolgozunk rajta, de most a bírósági és alkotmányjogi panasz beadása előtt vagyunk. De van rá Barna jóvoltából egy példa. https://ruszinkarpatalja.blogspot.com/2021/02/az-orvostudomany-bizonyitekokon-alapul.html
      http://ruszinkarpatalja.blogspot.com/2021/01/ezt-azt-hiszem-nem-fogom-olyan-konnyen.html
      De a jogi részhez ami a legfontosabb, és a perbe is belefoglaljuk: Az állam áthárítja a kereskedőkre a maszk viselés kötelezővé tételét. Ez nonszensz. Gondoljuk bele, egy BKV ellenőrnek nincs joga leszállítani a buszról, ha csak nincs vele pl. 2 rendőr. Még egy busz sofőrnek sem adatott meg ez a jog, pedig ők közfeladatot ellátó személyek.
      Milyen jogon büntethet meg bárki egy kereskedőt, ha egyszer nincs joga megtagadni senkitől a kiszolgálást. Tehát ha kihelyezte az ület ajtaján, hogy maszk használata kötelező és megtette a felszólítást a rendeletre hivatkozva, akkor ezzel mindent megtett, amire a törvény kötelezheti. Egyet még tehet, hogy rendőrt hív, de máshoz nincs joga.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük