Mely vállalatokkal kötött a Bizottság megállapodást a Covid19 elleni oltóanyagra vonatkozóan?

Mely vállalatokkal kötött a Bizottság megállapodást a Covid19 elleni oltóanyagra vonatkozóan?

Az EU a következő hat vállalattal kötött megállapodások alapján maximum 2,3 milliárd adag vakcinát kötött le, a következő lebontásban:

Ezen túlmenően a Bizottság megbeszéléseket folytatott a Novavax-szal 200 millió adagról, illetve a Valneva vállalattal 60 millió adagról. A felsorolt vállalatok közül kettő esetében a Bizottság jóváhagyta a vakcinák forgalomba hozatalát: a BioNTech/Pfizerét (2020. december 21.) és a Modernáét (2021. január 6.).

Mely potenciális oltóanyagokat vizsgálja jelenleg az Európai Gyógyszerügynökség?

A Bizottság feltételes forgalombahozatali engedélyt adott a BioNTech és a Pfizer által kifejlesztett oltóanyagnak tavaly december 21-én, a Moderna vakcinájának pedig idén január 6-án, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megerősítette azok biztonságosságát és hatékonyságát.

Az AstraZeneca és az oxfordi egyetem január 12-én forgalombahozatali engedély iránti kérelmet nyújtott be az EMA-hoz. Az EMA szakvéleménye január 29-ig várható. Egyetlen más oltóanyaggyártó sem kért eddig hivatalosan forgalombahozatali engedélyt az EMA-tól. A folyamat felgyorsítása érdekében az EMA megkezdte a Johnson and Johnson által előállított oltóanyagok folyamatos értékelését.

Hogyan zajlik a Covid19-oltóanyag engedélyezési eljárása az EU-ban?

Az Európai Gyógyszerügynökség által végzett, a minőségre, biztonságosságra és hatásosságra kiterjedő független tudományos értékelés

Amikor egy oltóanyag-fejlesztő forgalomba kíván hozni egy oltóanyagot az uniós piacon, először kérelmeznie kell az oltóanyag forgalombahozatali engedélyezését. A kérelmet az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) kell benyújtani, amely értékeli az oltóanyag biztonságosságát, hatásosságát és minőségét. Az EMA kedvező ajánlása esetén a Bizottság engedélyezheti az oltóanyag uniós piacon való forgalmazását.

A jelenlegi pandémiához hasonló közegészségügyi fenyegetettségek kezelése céljából az EU konkrét szabályozási eszközzel rendelkezik, amely szükséghelyzetben lehetővé teszi a gyógyszerek korai rendelkezésre állását. Az említett szükséghelyzetekben a feltételes forgalombahozatali engedélyezési eljárás kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy amint elegendő adat áll rendelkezésre, a forgalombahozatali engedélyezésre minél hamarabb sor kerülhessen. Ez az eljárás megbízható uniós keretet biztosít a gyorsított jóváhagyáshoz és engedélyezés utáni biztonságossághoz, valamint a biztosítékok és ellenőrzések tekintetében.

Az értékelés során az EMA elvégzi az oltóanyag-fejlesztő által benyújtott valamennyi tudományos bizonyíték független, alapos és átfogó felülvizsgálatát.  A folyamat fékeket és ellensúlyokat tartalmaz, valamint egy szakértői értékelési rendszeren alapul, amely számos szakértő – az értékelésért felelős két előadó, egy szakmai értékelő, szakosodott bizottságok és munkacsoportok (a biztonságosság tekintetében a farmakovigilancia-kockázatértékelési bizottság [PRAC], a minőség tekintetében a biológiai gyógyszerekkel foglalkozó munkacsoport) – közreműködésével ajánlást fogalmaz meg.

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága csak akkor ad ki kedvező ajánlást, ha a bizonyítékok meggyőzően alátámasztják, hogy a védőoltás előnyei meghaladják az azzal járó bármely kockázatot.

Az Európai Bizottság által megadott forgalombahozatali engedély

forgalombahozatali engedélyért az Európai Bizottság jogilag felelős. Az Európai Gyógyszerügynökség illetékes egysége, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága (CHMP) által kiadott kedvező ajánlását követően a Bizottság ellenőrzi a forgalombahozatali engedélyt alátámasztó összes tényező megalapozottságát, így a tudományos indokolásokat, kísérőiratokat, az egészségügyi szakembereknek szóló oktatási anyagokat, a címkézést, a vakcinafejlesztőkre vonatkozó kötelezettségeket, a felhasználási feltételeket és a tagállamokra vonatkozó esetleges kötelezettségeket.

A Bizottság felelős továbbá annak biztosításáért, hogy az összes szükséges információ EU-szerte a betegek és az egészségügyi szakemberek rendelkezésére álljon az adott ország nyelvén.

A Bizottság határozathozatal előtt (vizsgálóbizottsági eljárás keretében) konzultál a tagállamokkal, amelyek felelnek a saját országukban a termék forgalmazásáért és felhasználásáért. Amennyiben a tagállamok minősített többsége támogatja az engedélyt, a Bizottság elfogadhatja az oltóanyag forgalmazását engedélyező határozatát.

Ezáltal az oltóanyag az egész EU-ban forgalmazható. Az oltóanyag-fejlesztőknek nem kell az egyes uniós tagállamokban további engedélyezési kérelmet benyújtaniuk.

Mit tesz az EU a Covid19-oltóanyag engedélyezési eljárásának felgyorsítása érdekében?

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a Bizottság maradéktalanul kihasználja a szükséghelyzetekre vonatkozó uniós jogszabályi rendelkezéseket a jóváhagyási eljárás felgyorsítása érdekében, miközben teljes mértékben biztosítja az oltóanyag hatásosságára, minőségére és biztonságosságára vonatkozó valamennyi követelmény hiánytalan értékelését.

Tekintettel a Covid19-világjárvány miatti sürgősségre, az EMA gyorsított értékelési eljárásokat vezetett be, hogy a lehető legrövidebb időn belül értékelje a kérelmeket, garantálva ugyanakkor a szakvélemények tudományos megalapozottságát. A folyamat felgyorsításának kulcsa az ún. „folyamatos értékelés”, amely népegészségügyi veszélyhelyzetekben lehetővé teszi az EMA számára, hogy azonnal értékelje az ígéretes gyógyszerek és oltóanyagok adatait, amint azok rendelkezésre állnak, ahelyett, hogy munkája megkezdéséhez megvárná, amíg az összes vizsgálat lezárul.

Így a folyamatos értékelésnek köszönhetően az EMA még a fejlesztés alatt és az oltóanyag-fejlesztők forgalombahozatali engedély iránti kérelmének benyújtását megelőzően megkezdheti az adatok értékelését. A folyamatos értékelés keretében az EMA értékeli az oltóanyag minőségére vonatkozó adatokat, valamint a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit. Megvizsgálja továbbá az oltóanyag hatásosságával kapcsolatos eredményeket és a széles körű klinikai vizsgálatokból származó kiindulási biztonságossági adatokat, amint azok elérhetővé válnak. Ezáltal a minőség, biztonságosság és hatékonyság elvének fenntartása mellett jelentősen lerövidül a szokásos értékelési idő.

A folyamatos értékelésekkel összefüggésben létrejött egy külön szakértői csoport, az EMA Covid19-világjárvánnyal foglalkozó munkacsoportja, amely a Covid19-oltóanyagok fejlesztésével, engedélyezésével és biztonságossági ellenőrzésével foglalkozik, és felel a tudományos adatok alapos értékeléséért. Ezért forgalombahozatali engedély kérvényezésekor a hivatalos értékelés sokkal gyorsabban elvégezhető, mivel az adatok vizsgálata a folyamatos értékelés során már megtörtént.

Az EMA a feltételes forgalombahozatali engedély kiadása céljából is végez adatértékelést. Az említett engedély garantálja, hogy az oltóanyag biztonságossága, hatásossága és minősége igazolt, és hogy az oltóanyag előnyei meghaladják annak kockázatait. Ugyanakkor az oltóanyag fejlesztői további adatokat nyújthatnak be a forgalombahozatali engedély kiadását követően (ellentétben a szokásos forgalombahozatali engedéllyel, ahol az összes adatot az engedély megadása előtt be kell nyújtani).

Az Európai Bizottság azt is biztosítja, hogy a forgalombahozatali engedélyezési eljárást a lehető leggyorsabban le lehessen folytatni azáltal, hogy lerövidülnek az adminisztratív lépések, például a tagállamokkal való konzultáció időtartama, és időmegtakarítás céljából lehetővé teszi, hogy a kísérőiratok valamennyi hivatalos nyelvre történő lefordítása elsősorban elektronikus formában történjen.

Míg a gyógyszerek átlagos szokványos engedélyezési eljárása 67 napot vesz igénybe (ebből 22 napot tesz ki a tagállamokkal folytatott konzultáció), ezúttal a szükséghelyzetekre vonatkozó uniós jogszabályokban kifejezetten előírt rendelkezések alkalmazása révén a Bizottság az EMA kedvező ajánlását követő 3 napon belül meg tudja adni a forgalombahozatali engedélyt.

Melyek a fő különbségek az uniós feltételes forgalombahozatali engedély és a néhány más ország által kiadott veszélyhelyzeti alkalmazási engedély között?

feltételes forgalombahozatali engedélynek ellenőrzött és szilárd kerete van, és olyan biztosítékokat nyújt, amelyeket a veszélyhelyzeti alkalmazási engedély nem minden esetben. Valójában a veszélyhelyzeti alkalmazási engedély nem magának az oltóanyagnak az engedélyezésére vonatkozik, hanem a nem engedélyezett oltóanyag ideiglenes alkalmazására. A feltételes forgalombahozatali engedély biztosítja, hogy valamennyi farmakovigilanciai, gyártási ellenőrzés – beleértve az oltóanyagok tételvizsgálatát – és más, engedélyezés utáni kötelezettségek jogilag kötelező érvényűek legyenek, és azokat az EMA tudományos bizottságai folyamatosan értékeljék, illetve azt is, hogy szükség esetén szabályozási intézkedéseket lehessen hozni. A feltételes forgalombahozatali engedély nevezetesen a következőket foglalja magában:

  • Az EU farmakovigilancia-rendszerén keresztül biztosítja a gyógyszer biztonságosságának szigorú nyomon követését az EU egész területén. Ezen túlmenően különleges intézkedésekre kerülhet sor valamennyi új, időközben felmerülő információ összegyűjtése és értékelése céljából, a pandémiával és a tömeges oltással összefüggő egyedi igények kielégítése érdekében.
  • Biztosítja az engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági megfigyelést, és lehetővé teszi a további adatok strukturált módon történő gyűjtését. Az érintett vállalat az engedélyezés előzetes feltételeinek megfelelően kockázatkezelési tervet hajt végre, amely az engedély végrehajtható elemét képezi.
  • A szigorúan ellenőrzött gyártást – beleértve a tételek oltóanyagként történő felszabadítását és a forgalmazást is – ugyanazoknak a folyamatos ellenőrzéseknek vetik alá, mint az összes engedélyezett gyógyszer esetében. A gyártási folyamatok nyomon követése biztosítja, hogy a széles körű forgalmazás keretében a gyógyszert magas szintű gyógyszerészeti szabványok szerint gyártsák és ellenőrizzék.
  • A gyógyszer alkalmazási feltételei az EU valamennyi hivatalos nyelvén elektronikus formában azonnal elérhetőkké válnak.
  • Vizsgálati terv készül a gyógyszer gyermekek körében történő jövőbeli alkalmazására vonatkozóan.

Mindezek a tömeges oltási kampány során a polgárok magas szintű védelmének alapvető elemeit, valamint az uniós oltóanyag-stratégia kulcsfontosságú tényezőit képezik. Mind a 27 uniós tagállam hivatalosan is csatlakozott a Bizottság által júniusban javasolt uniós oltóanyag-stratégiához, és közösen megállapodtak a Covid19-oltóanyagokra vonatkozóan a feltételes forgalombahozatali engedélyezési eljárás Európai Gyógyszerügynökségen keresztül történő alkalmazásában. Ezáltal biztosítják az oltóanyagok biztonságosságának, hatásosságának és minőségének alapos értékelését és a polgárok bizalmának megőrzését.

szükséghelyzeti alkalmazási engedély meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi egy gyógyszer ideiglenes alkalmazását mindaddig, amíg szükséghelyzet áll fenn. A gyógyszer azonban továbbra sem engedélyezett és nem hozható forgalomba, ellentétben a (feltételes) forgalombahozatali engedéllyel.

Míg az uniós gyógyszerészeti jogszabályok lehetővé teszik a veszélyhelyzeti alkalmazás engedélyezését, az olyan oltóanyagok használata, amelyekre egy tagállam ilyen engedélyt adott ki, csak az engedélyező tagállamra korlátozódik, és annak felelősségi körébe tartozik. Egyes harmadik országok hasonló eljárásokat alkalmaznak a Covid19-oltóanyagok engedélyezés előtti ideiglenes veszélyhelyzeti alkalmazásának lehetővé tétele érdekében.

Mi a különbség a felelősség tekintetében az uniós feltételes forgalombahozatali engedély és a veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyek között?

Az uniós feltételes forgalombahozatali engedély keretében a felelősség a forgalombahozatali engedély jogosultját terheli. A forgalombahozatali engedély jogosultja felel a termékért és annak biztonságos használatáért.

A feltételes forgalombahozatali engedély egyéves időtartamra szól, megújítható, és ugyanazokkal a jogokkal és felelősséggel jár a jogosult számára, mint a szokásos forgalombahozatali engedély. Ezen túlmenően az engedély jogosultjának konkrét kötelezettségei vannak arra vonatkozóan, hogy meghatározott időn belül új vizsgálatokat végezzen vagy kezdeményezzen annak megerősítése érdekében, hogy az előny/kockázat viszony továbbra is pozitív.

A nem engedélyezett termékként történő forgalmazás ideiglenes engedélyezésére (a 2001/83/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése) vonatkozó veszélyhelyzeti alkalmazási engedély esetében az uniós jogszabályok előírják a tagállamok számára, hogy a gyártót és a forgalombahozatali engedély jogosultját mentesítsék a közigazgatási és polgári jogi felelősség alól, amennyiben a szóban forgó veszélyhelyzeti felhasználást a tagállam ajánlja vagy írja elő.

Melyek a szükséghelyzeti alkalmazási engedély és a feltételes forgalombahozatali engedély esetében alkalmazandó adatszolgáltatási követelmények, és milyen lehetséges következményekkel járnak ezek?

feltételes forgalombahozatali engedély esetében az EMA alaposan értékel minden szükséges információt annak megerősítése érdekében, hogy a gyógyszerrel járó előnyök meghaladják annak kockázatait.

Például a biztonságosságot és hatásosságot igazoló adatokon kívül a Covid19-oltóanyagra vonatkozó forgalombahozatali engedély iránti kérelemben benyújtott adatoknak tartalmazniuk kell a következőkre vonatkozó információkat is:

  • a védőoltás célcsoportjai,
  • az oltóanyag gyógyszerészeti minősége és tisztasága,
  • a tételek gyártása és ellenőrzése,
  • a laboratóriumi vizsgálatokra és a klinikai vizsgálatok lefolytatására vonatkozó nemzetközi követelményeknek való megfelelés,
  • az immunválaszok típusai,
  • mellékhatások, például az idősek vagy a várandós nők esetében,
  • címkézés és betegtájékoztató,
  • a kockázatok oltóanyag engedélyezése utáni kezelésének és nyomon követésének módja.

A feltételes forgalombahozatali engedélyezési eljárás garantálja az oltási programok bevezetésekor a polgárok számára a követelmények teljes körének alkalmazására vonatkozó, szükséges biztosítékokat, többek között az oltóanyag betegeknek való beadását megelőzően a hivatalos gyógyszerellenőrző laboratóriumok (OMCL) hálózata által az oltóanyagok tételein végzett független ellenőrzések tekintetében.

Amikor egy tagállam veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt ad ki, maga dönti el, hogy mely adatok szükségesek az engedélyhez, és milyen követelményeket ír elő az oltóanyag használatára és felügyeletére vonatkozóan.  Ezért előfordulhat, hogy ezen engedélyek esetében kevésbé részletes adatokra van szükség és a vonatkozó kötelezettségek kevésbé szigorúak, mint a feltételes forgalombahozatali engedélyezési eljárás keretében, például az alábbiakkal kapcsolatban:

  • az oltóanyag gyártási folyamata,
  • az oltóanyagot gyártó létesítmények helyes gyártási gyakorlatra (GMP) vonatkozó státuszának tanúsítása,
  • a klinikai adatok kiterjedtsége, beleértve a biztonságossággal összefüggő adatbázis méretét és a klinikai hatékonysági adatokra vonatkozó, hozzáférhető elemzéseket.

Jóllehet a veszélyhelyzetekre vonatkozó uniós jogszabályokban kifejezetten előírt rendelkezések teljes körű alkalmazása felgyorsítja a jóváhagyási eljárást, a feltételes forgalombahozatali engedély értékelési keretének megbízhatósági foka és az EMA által értékelt adatok kiterjedtsége következtében a folyamat több időt igényelhet, mint a veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyezési eljárás.

Mi a helyzet a címkézéssel? Nem kellene minden nyelven rendelkezésre állnia?

A Bizottság gondoskodni fog a központilag engedélyezett Covid19-oltóanyagok betegtájékoztatójának valamennyi nyelvre történő lefordításáról és elektronikus formában való közzétételéről. Ez a feltételes forgalombahozatali engedély egyik követelménye, amely központosított eljárás a gyógyszerek engedélyezése során.

Ezen túlmenően, a Covid19-oltóanyagok széles körben történő gyors bevezetésének lehetővé tétele érdekében a Bizottság a tagállamokkal és az Európai Gyógyszerügynökséggel közösen további, a címkézésre és a csomagolásra vonatkozó rugalmassági mechanizmusokat dolgozott ki. A címkézési és csomagolási követelmények rugalmassága révén könnyebbé válik az oltóanyag gyors bevezetése azáltal, hogy növekedik a termelési kapacitás, csökkennek a szállítási költségek és a tárolási helyszükséglet, javul az adagok tagállamok közötti elosztása, és korlátozottabb az egyéb szokásos oltóanyagok előállítására gyakorolt esetleges hatás. Például megengedett, hogy a külső és a közvetlen csomagoláson csak angol nyelven szerepeljen a felirat.

Ezenkívül a betegtájékoztatót nem kötelező a gyógyszer dobozában elhelyezni, hanem azt az oltóanyaggyártó külön is rendelkezésre bocsáthatja.

Emellett egyes tagállamok nem írják elő, hogy a betegtájékoztató nyomtatott változatát nemzeti nyelven is rendelkezésre kell bocsátani. A betegtájékoztató nyomtatott változata lehet csakis angol nyelvű, ugyanakkor az abban található információknak – például a betegtájékoztatóban található nyomtatott QR-kód révén – elérhetőnek kell lennie a nemzeti nyelv(ek)en.

Ezáltal az összes egészségügyi szakember és minden beteg hozzáfér a saját nyelvén a betegtájékoztatóhoz. Az oltóanyaggyártóknak be kell vezetniük a szükséges mechanizmusokat annak biztosítására, hogy a betegtájékoztatót kérésre minden beteg a saját nyelvén megkapja, anélkül, hogy ez többletterhet jelentene az oltóanyagot beadó egészségügyi szakembereknek.

Mi a farmakovigilancia? Hogyan történik az oltóanyagok engedélyezés utáni felügyelete a feltételes forgalombahozatali engedély keretében?

Az oltóanyagok engedélyezés utáni biztonságosságának és hatásosságának nyomon követése az uniós jog szerinti követelmény, és a farmakovigilancia egyik sarokköve. Az uniós jog előírja az oltóanyaggyártók (azaz a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai), az illetékes nemzeti hatóságok és az EMA számára, hogy a termék engedélyezését követően bizonyos nyomonkövetési (farmakovigilanciai) eljárásokat alkalmazzanak.

Ezen túlmenően az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a Bizottsággal, a tagállamokkal, az európai és a nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben fokozott felügyeleti tevékenységeket folytat az oltóanyaggal összefüggő hatásosság, átoltottság, biztonságosság és hatások tekintetében, beleértve a kifejezetten a Covid19-oltóanyagokra vonatkozó tanulmányokat is. Ezek a javasolt kiegészítő, független ellenőrző vizsgálatok a tagállamok hatóságaitól származó, a védőoltások hatásosságára és biztonságosságára vonatkozó adatok összegyűjtésére és elemzésére szolgálnak.

E tanulmányoknak köszönhetően leírható az oltóanyag biztonságossága és hatásossága annak teljes életciklusa során. Ezek a kiegészítő adatok szükség esetén a szabályozási intézkedések kiegészítése céljából is felhasználhatók, pl. az egészségügyi szakembereknek és a betegeknek szóló felhasználási feltételek, figyelmeztetések és a kísérőiratok kapcsolódó módosításai esetében.

A feltételes forgalombahozatali engedélyezési eljárás keretében az oltóanyaggyártók különösen a következőkért felelősek:

  • az oltóanyagok biztonságosságának folyamatos nyomon követése,
  • a súlyos nemkívánatos események bejelentése,
  • a kísérőiratok naprakészen tartása, biztonságossági és hatásossági vizsgálatok elvégzése,
  • a termékek teljesítményének vizsgálata a célpiac nagyobb sokasága körében, valamint
  • rendszeres biztonságossági és előny-kockázati jelentések benyújtása az EMA-nak.

A tagállamok felelősek a következőkért:

  • a feltételezett mellékhatásokra vonatkozó információk gyűjtésének felügyelete a jelzések, időszakos gyógyszerbiztonsági jelentések, engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálatok és kockázatkezelési tervek értékelése során.

Az EMA felel a következőkért:

  • valamennyi bejelentett feltételezett mellékhatás, új vagy változó biztonságossági probléma figyelemmel kísérése. Amennyiben van ilyen, a farmakovigilancia-kockázatértékelési bizottság (PRAC) gyorsan elvégzi az értékelést és megteszi a szükséges kockázatminimalizáló intézkedéseket,
  • kiegészítő iránymutatás és követelmények előírása az oltóanyaggyártók számára a Covid19-oltóanyagra vonatkozó kockázatkezelési terveik kidolgozásához,
  • a gyártók jóváhagyást követő, havi gyógyszerbiztonsági összefoglaló jelentései (a 6 havi időszakos gyógyszerbiztonsági jelentéseken felül),
  • az Európai Gazdasági Térségben (EGT) engedélyezett gyógyszerek feltételezett mellékhatásaira vonatkozó információk kezelésére és elemzésére szolgáló rendszer, az EudraVigilance kialakítása és fenntartása. Az EudraVigilance a tagállamok, az EMA és az iparág által használt, az egészségügyi gyakorlat és a klinikai vizsgálatok során észlelt, feltételezett mellékhatásokról szóló jelentéseket tartalmazó egységes adattár,
  • információk elemzése és tanulmányok készítése a lakosság körében az oltóanyagok biztonságosságának és hatásosságának nyomon követése érdekében.

E folyamat során az átláthatóság és a tájékoztatás kulcsfontosságú, és egyben elengedhetetlen a lakosság oltóanyagokba és védőoltásba vetett bizalmának megőrzése és erősítése szempontjából.

*2021. január 27-én 11:11-kor frissített változat.

Mely vállalatokkal kötött a Bizottság megállapodást a Covid19 elleni oltóanyagra vonatkozóan?