Munkaügyi tájékoztató

Munkaügyi tájékoztató

 

1.)    Van-e hivatalosan SARS-CoV-2 elleni védőoltáshoz kötött munkakör?

Jelenleg a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) nem tart nyilván olyan munkakört ahol a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás kötelező lenne. Nem zárható ki, hogy 2021-ben a lista a koronavírus elleni vakcinával is bővülni fog, jelenleg azonban a munkáltató nem hivatkozhat kötelező védőoltásra.

 

2.)   Köteles-e a munkavállaló tájékoztatást adni oltottságáról/oltatlanságáról?

Kizárólag akkor, ha a munkaadó olyan munkakört jelölt ki, ahol a biológiai kockázat miatt a védőoltást kötelezővé tette, és a munkavállaló ilyen munkakörben dolgozik. Amennyiben a munkáltató az egészséges munkakörnyezet fenntartása érdekében arányosnak ítéli meg a személyes egészségügyi adatok nyilvántartását, úgy ennek kiadására kötelezhet. Az adatkezeléssel kapcsolatos felelősség és az arányosság megfelelő alátámasztásának felelőssége a munkáltatót terheli. Egyéb esetben a munkavállaló védett egészségügyi, vagy genetikai adatát nem köteles kiadni, illetve azt a munkáltató nem tarthatja nyilván, nem végezhet a védettségi igazolás, vagy annak hiánya alapján profilalkotást.

3.)   Előírhatja-e a munkáltató a SARS-CoV-2 elleni védőoltás felvételét annak ellenére, hogy az NNK nem állapított meg olyan munkakört, ahol ez kötelező?

 Elvileg a munkáltató minősíthet egyes munkaköröket olyan jellegűnek/rendeltetésűnek, hogy a munkavállaló önkéntes oltással kapcsolatban fennálló személyiségi jogait korlátozza (oltásra utasítsa), ez azonban kizárólag írásban a szükségesség és arányosság indoklásával történhet. Az ezzel kapcsolatos felelősség a munkáltatót terheli. Tekintve, hogy a védőoltásoknak számos mellékhatása lehet, illetve maradandó egészségkárosodás, vagy halál is felléphet az Mt. 54.§ (2) alapján a munkavállaló az utasítást megtagadhatja.

 

4.)   Vezethet-e a munkáltató listát az oltottakról?

 Az egészségügyi vagy genetikai adatok személyhez kötött kezelése tilos. Amennyiben a munkáltató az oltottságra vonatkozó adatokat kezel, azt kizárólag a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet szerint teheti meg, illetve amennyiben az egészséges munkakörnyezet fenntartása érdekében arányosnak ítélte meg a személyes egészségügyi adatok nyilvántartását és ezek kiadására hívta fel a munkavállalót. Amennyiben nem a kockázatnak kitett munkavállalók jegyzékében vezet ilyen adatokat, vagy a munkavállalóktól az arányosság igazolása mellett ilyen adatot nem kért akkor felmerül az adatvédelmi incidens gyanúja. Ha az adatvédelmi incidenst a munkáltató a jogszabályok szerint nem jelzi a felügyeleti hatóságoknak, akkor a munkavállaló közvetlenül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság fordulhat.

5.)   Kérhet-e tőlem olyan nyilatkozatot a munkáltató, hogy a jövőben a SARS-CoV-2 elleni védőoltásokat külön indoklás nélkül utasítására felveszem?

 Nem kérhet, illetve az ilyen nyilatkozat érvénytelen. A személyiségi jogokról való általános lemondás törvényi tilalomba ütközik.

5.)   Felszólíthat-e a munkáltató oltás felvételére szóban?

 Nem, az ilyen felszólítás kizárólag írásban, megfelelő indoklással lehetséges.

 

7.)   Írásbeli felszólítás alapján felvett oltás esetén – amennyiben az oltás felvételét követően, azzal összefüggésben – egészségügyi panaszaim keletkeznek, tartozik-e a munkáltató felelősséggel?

 A munkáltató kártérítési felelősséggel rendelkezik, amennyiben igazolást nyer, hogy a munkavállaló a munkáltató utasítására felvett SARS-CoV-2 védőoltás miatt kárt szenvedett. Ebben a körben fontos lehet, hogy a munkavállaló az oltási folyamatban ne tegyen olyan jognyilatkozatot, miszerint az oltást szabad akaratából veszi fel. A kár és a védőoltás ok-okozati összefüggésének igazolása is a munkavállalót terheli.

8.)   Kaphat-e a munkavállaló lényegesen kevesebb juttatást, mint oltott kollégái?

 A munkavállaló munkaszerződésben rögzített jövedelme nem változhat védett egészségügyi adatainak kiadása, vagy jogszerű visszatartása következtében. Érvényesülnie kell az egyenlő bánásmód elvének. A munkáltató hátrányos jogkövetkezményt csak vétkes kötelezettségszegésért alkalmazhat.

A listát érintő jogi háttéranyag itt érhető el:

 

 

Munkaügyi tájékoztató