Ritkán előforduló immunválasz okozhat vérrögöket az AstraZeneca vakcina után, mondják a kutatók

Kutatók szerint az AstraZeneca vakcinát kapó embereknél a vérlemezkék csökkenő szintje mellett kialakuló súlyos vérrögök kialakulása a heparin gyógyszerre adott reakcióhoz hasonló immunválasz.

Jacqui Wise által:

Két kutatócsoport részletes megfigyeléseket tett közzé azokról a betegekről, akiknél az AstraZeneca oltóanyagának beadása után trombotikus trombocitopénia alakult ki, és találgatásokba bocsátkoztak a lehetséges mechanizmusról.

Mindkét csoport szerint a vérlemezkék csökkenő szintje mellett kialakuló súlyos vérrögök kialakulása olyan immunválasz, amely hasonlít a heparin gyógyszerre adott ritka reakcióra, az úgynevezett heparin indukált trombocitopéniára. A kutatók a szindrómát vakcinaindukált immunrendszeri trombózisos trombocitopéniának nevezték el.

Az AstraZeneca vakcinájával beoltott több mint 20 millió ember közül az Egyesült Királyságban eddig 79 esetben jelentettek alacsony vérlemezkeszámmal járó ritka vérrögképződést, valamint 19 halálesetet. Az Európai Gyógyszerügynökség és az Egyesült Királyság gyógyszer- és egészségügyi szabályozó hatósága megállapította, hogy az alacsony vérlemezkékkel járó szokatlan vérrögök az AstraZeneca vakcina lehetséges és ritka mellékhatása, de az okozati összefüggés nem bizonyított.

Az EMA farmakovigilanciai kockázatértékelő bizottsága szintén vizsgálja a Johnson & Johnson Janssen vakcina amerikai bevezetése során az Egyesült Államokban történt három, alacsony vérlemezkékkel járó szokatlan vérrögökkel járó esetet.

Az első, a New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány 11 ausztriai és németországi beteget ír le, közülük kilenc nő, akiknek átlagéletkora 36 év volt. Náluk az oltás után öt és 16 nap között véralvadási zavarok és alacsony vérlemezkeszámok jelentkeztek. Kilenc betegnél agyi vénás trombózis, háromnál splanchnalis vénás trombózis, háromnál tüdőembólia, négynél pedig egyéb trombózis volt. A betegek közül hatan meghaltak.

Mind a 11 beteg, valamint további 17 beteg, akiktől a kutatók vérmintát vettek, pozitívan mutatta ki a 4. trombocita faktor (PF4) elleni antitesteket. Ezek az antitestek azoknál az embereknél is megfigyelhetők, akiknél heparin okozta trombocitopénia alakul ki. A betegek egyike sem kapott azonban heparint a tünetek megjelenése előtt.

“Hogy ezek az antitestek a PF4 elleni autoantitestek-e, amelyeket a vakcinázás erős gyulladásos ingerének hatására indukáltak, vagy a vakcina által indukált antitestek, amelyek keresztreagálnak a PF4-gyel és a vérlemezkékkel, további vizsgálatot igényel” – írta Andreas Greinacher, a németországi Greifswaldi Egyetem munkatársa és társszerzői. Felvetették, hogy ezeknek a PF4-reaktív antitesteknek az egyik lehetséges kiváltó oka a vakcinában lévő szabad DNS lehet.

Egy másik, szintén a New England Journal of Medicine-ben megjelent tanulmányban norvég kutatók hasonló mintázatot írtak le öt, 32 és 54 év közötti egészségügyi dolgozó esetében. Mindegyiküknél magas volt a PF4 antitestek szintje, és korábban nem voltak kitéve heparinnak. A betegek közül négyen súlyos agyvérzést szenvedtek, és hárman meghaltak.

Mindkét kutatócsoport azt javasolta, hogy az orvosoknak alacsony küszöbértékkel kellene kérniük a PF4-heparin antitestek enzimhez kapcsolt immunszorbens tesztelését azoknál a betegeknél, akiknél az oltást követően váratlan tünetek jelentkeznek. Javasolták az intravénás immunglobulin és nem heparin vérhígítókkal történő kezelést.

A tanulmányokat kommentálva Peter English, a fertőző betegségek ellenőrzésével foglalkozó nyugalmazott tanácsadó, a Vaccines in Practice korábbi szerkesztője és a BMA Közegészségügyi Orvosi Bizottságának korábbi elnöke a következőket mondta: “Ezek a tanulmányok nem foglalkoznak az ok-okozati összefüggésekkel. Technikai részleteikben hasznosnak bizonyulhatnak a véralvadási rendellenességben szenvedő betegeket kezelő klinikusok számára, valamint a szabályozó hatóságok és mások számára annak eldöntésében, hogy az ok-okozati összefüggés megerősítése után – ha ez valaha is megtörténik – hogyan járjanak el a legbiztonságosabban. Kis tanulmányaiknak azonban nincs meg a statisztikai ereje ahhoz, hogy bizonyítsák az ok-okozati összefüggést, és nem is arra tervezték őket.”

Április 7-én az Egyesült Királyság hematológiai szakértői testülete útmutatót tett közzé a vakcina által kiváltott trombózis és trombocitopénia diagnózisára és kezelésére vonatkozóan, amely szerintük ritka, de minden korú és mindkét nemű beteget érinthet. Javasolták az intravénás immunglobulin sürgős alkalmazását, a vérlemezkeátömlesztés elkerülését és a nem heparin alapú terápiákkal történő antikoagulációt. A valószínűsíthető eseteket jelenteni kell a testületnek és a Public Health Englandnek.

Ezenkívül a COVID-19 vakcinát követő 28 napon belül előforduló minden trombózis vagy trombocitopénia esetet jelenteni kell a Gyógyszer- és Egészségügyi Termék Szabályozó Hatóságnak az online sárga kártyás rendszeren keresztül.

Az MHRA azt ajánlotta, hogy aki az oltást követően a következő tüneteket észleli, azonnal forduljon orvoshoz: légszomj, mellkasi vagy tartós hasi fájdalom, lábdagadás, homályos látás, görcsrohamok zavara, megmagyarázhatatlan tűszúrásos kiütés vagy véraláfutás az injekció beadásának helyén túl.

Eredetileg a The BMJ 2021. április 12-i számában jelent meg, írta Jacqui Wise, itt a CC BY NC licenc feltételei szerint reprodukáljuk.

Forrás:

 

Ritkán előforduló immunválasz okozhat vérrögöket az AstraZeneca vakcina után, mondják a kutatók