Panaszt illetve feljelentést szeretnék tenni a Magyarországi közterületen kötelezővé tett szájmaszkok használata ügyében
Tisztelt Alapvető Jogok Biztosának Hivatala!
Panaszt illetve feljelentést szeretnék tenni a Magyarországi közterületen kötelezővé tett szájmaszkok használata ügyében.
A WHO (az ENSZ egészségügyi világszervezete), illetve hazánkban a Magyar Vöröskereszt és az országos tisztifőorvos is azt hangsúlyozza, hogy a szájmaszk viselése egészséges emberek esetében nem hatékony védekezési forma, ezért nem ösztönzik arra a lakosságot, hogy minél nagyobb arányban hordják azt.
A fertőző beteg szervezetéből olyan apró cseppekben távozik a vírus, amely ellen nem véd egy egyszerűbb textil szájmaszk.
Itt megemlíteném, hogy a szabad levegőn, közterületen a vírus terjedése teljesen leredukálódik.
Dán klinikusok bebizonyították, hogy a maszkhasználat hatékonysága statisztikai módszerekkel mérve jelentéktelen. Inszignifikáns hatását a koronavírus fertőzés terjedésének gátlásában egy több mint 6000 alanyon végzett vizsgálattal bizonyították be. A kutatók a vizsgálatok során a maszkot használók koronavírus megbetegedési arányát 1. 8%-nak, míg a maszk nélküli kontroll csoportét 2. 1%-nak találták. Ezek az arányok az összes résztvevő többlépcsős szűrésén alapultak, antitestméréseket alkalmazva, és ezeket PCR-tesztekkel kombinálva. Ilyen nagy esetszám mellett egy -0. 3 százalékpontos eltérés nem minősíthető egzakt orvosi bizonyítéknak egy randomizált klinikai vizsgálatban. A vizsgálati időszak során a megfigyelt fertőzési arány hasonló volt más nagy dán vizsgálatokban közöltekhez. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy az eltérés a maszk és maszk nélküli csoportok megbetegedési arányszámai között minimális, így nem igazolja a maszkok kötelező használatának jelentőségét a koronavírus terjedésének megakadályozásában. Emellett még számos kutatás szerint is kétségesek a kötelező maszkviselet járványügyi előnyei.
A maszkviselés hamis biztonságérzetet nyújt viselője számára. Azt gondolhatja, hogy maszk viselése esetén védettebb, így önkéntelenül is kevésbé óvatos, kevésbé tartja be a megfelelő távolságot másoktól. Amint láttuk, a védekezésben a legfontosabb azonban minden szakértő szerint a találkozások kerülése és a megfelelő távolság megtartása.
A megfelelő távolság tartása közterületen teljesen jól alkalmazható.
A maszkot viselők gyakrabban érnek az arcukhoz, akár reflexből is. Akár viselünk gumikesztyűt, akár nem, ha kezünkkel az arcunkhoz, szemünk környékéhez érünk, azzal potenciálisan rengetek kórokozót juttathatunk a “bejutási pontok” közelébe. A maszkhasználat ellen érvelők szerint ez hasonló fertőzésveszélyt jelent, mint a légúti terjedés.
Hidegebb időben a ki-belélegzés miatt még többet érintjük a szabad levegőn az arcunkat, hiszen létrejön egy páralecsapódás is a ki-belélegzés közben, ráadásul ugyanazt a többször elhasznált levegőt kell újra és újra belélegeznünk, aminek egészségkárosító hatásai is vannak.
Svájcban megvizsgálták a maszkok szennyezettségét:
Mint tudjuk, a tömegközlekedési eszközökön történő utazáshoz, a vásárláshoz, bizonyos közterületeken és az iskolákban is kötelező a maszkok viselése. A svájci K-Tipp magazin még augusztusban kíváncsi volt arra, vajon mennyi értelme van a kötelező maszkviselet elrendelésének, így Zürichben a tömegközlekedésben rendszeresen résztvevő utasok maszkjait vizsgáltatta be egy akkreditált mikrobiológiai laboratóriumban. A vizsgálat célja az volt, hogy lássák, higiéniai szempontból milyen állapotban vannak a járványvédekezésben oly fontosnak tartott eszközök.
A vizsgálat során a maszkok túlnyomó többségén találtak nagy sűrűségű baktérium telepeket, köztük fellelhetőek voltak a Staphylococcus baktériumcsalád tagjai, köztük a Staphylococcus aureus, amely potenciális kórokozó, és számos olyan súlyos megbetegedés kiváltója lehet, mint az agyhártyagyulladás és a tüdőgyulladás. A maszkok nagy részén találtak emellett penész- és élesztőgombákat is. A vizsgálaton résztevők ezeket a maszkokat általában már több napja használták, de volt olyan is, aki több hete hordta már.
További egészségkárosító hatásai vannak a maszkoknak, főleg a most már szinte egész napos viseletük miatt.
A maszk alatti fokozott szén-dioxid felhalmozódás és újbóli belégzés, aminek következtében a vér szén-dioxid tartalma jelentősen megnő. Minél hosszabb ideig visel valaki maszkot, annál súlyosabb a hatás. COPD és aszthmás betegek fokozottan veszélyeztetettek. Fizikai munka, vagy mentális erőfeszítés során a légzés intenzitása növekszik, a vér szén-dioxid koncentrációja nő, az oxigéné csökken, ami az agy különböző funkcióit károsítja. A vérgázok változása a kognitív képességek, és az emlékezet károsodását, és megnövekedett reakcióidőt okozhatja. A maszkot gyártó cégek felszólítása jobb légáteresztésű, ugyanakkor jól védő maszkok gyártására, és a figyelem felhívása arra, hogy az egészségügyi dolgozók lehetőség szerint minél rövidebb ideig viseljenek maszkokat.
Még egy érdekesség a maszkviselettel kapcsolatban.
2008-ban Dr. Anthony Fauci – aki a Fehér Ház Koronavírus Munkacsoportjának vezetője, és a kötelező maszkviselet egyik szószólója – társszerzője volt a spanyol influenzajárványról, mint a legpusztítóbb modernkori járványról szóló cikknek. Ez a járvány az első világháború nyomán 1918-19-ben végig söpört az egész világon, és milliók halálát okozta. A súlyos és ijesztő járvány tanulmányozása során mit találtak Dr. Fauci és kollégái? Felfedezték, hogy a „spanyolnátha” áldozatainak többsége nem a spanyol influenzában halt meg, hanem bakteriális tüdőgyulladásban. És a bakteriális tüdőgyulladásának a maszkok folyamatos, helytelen viselése volt az oka.
A közzétett jelentések egyértelműen és következetesen magukban foglalták a közös felső légúti flóra által okozott másodlagos bakteriális tüdőgyulladást az influenza haláleseteinek többségében’ – mondja Dr. David Morens a cikk társszerzője. A korabeli patológusok – hozzáteszi – szinte egyöntetűen meg voltak győződve arról, hogy a haláleseteket nem közvetlenül az akkor még nem azonosított influenza vírus, hanem a különféle baktériumok által okozott súlyos másodlagos tüdőgyulladás okozta. A másodlagos bakteriális fertőzések hiányában sok beteg életben maradhatott – vélekedtek már az akkori szakértők is.
Tehát eredetileg az volt a szándék – mint a mostani járvány során is -, hogy a maszkok viselésével próbálják megállítani a betegség terjedését. De valójában az történt, hogy akaratlanul létrehozták a bakteriális tüdőgyulladás melegágyát, és a halálozást az influenzavírus számlájára írták.
Akkor is ugyanez történt,
mint napjainkban, hogy az emberek napokig, hetekig hordták ugyanazt a maszkot. A szövetmaszkok problematikáját – amit már leírtam – a tisztítás, fertőtlenítés helytelen módja is erősíti, ugyanis ezeket nem elég 60 fokon mosni, és kiteregetve szárítani, ugyanis a kórokozók, amelyek megtelepednek benne, sok mindent átvészelnek, és továbbra is felesleges megbetegedéseket okozhatnak.
A saját kutatási eredményei ellenére Dr. Fauci azt nyilatkozta nemrégiben, ha ő dönthetne, kötelezővé tenné a maszk viselését az egész országban. Ezt nevezik napjainkban logikus gondolkodásnak.
Neves virológus véleménye a szájmaszkokról
Prof. Detlev Krüger, 27 évig, 1989-től 2016-ig volt a Berlini Charité és a Virológiai Intézet igazgatója, a koronavírust azonosító, a témában szakértőnek számító, Merkel kancellárasszony tanácsadójaként is hírnevet szerzett Drosten professzor elődje.
Véleménye a szájmaszkok viseléséről: Felesleges akcionizmus, fertőzött emberek esetén lehet esetleg bizonyos fokú pozitív hatása a környezet védelmében. Feleslegesen hordott szájmaszkok hamis biztonságérzetet sugallnak, miközben pont különböző légzőrendszert megbetegítő kórokozók szétterítését, széthordását eredményezik.
Véleménye szerint nem igaz, hogy a koronavírus nem hasonlítható össze az influenzával, nem is veszélyesebb annál, sőt, a koronavírus az influenzavírussal ellentétben nem jelent veszélyt gyermekekre és terhes kismamákra. Krüger professzor a jelenlegi német intézkedések közül egyedül a tömegrendezvények betiltását tartja indokoltnak, még az egyébként egészséges idősek szeparációját sem. Szerinte folyamatosan együtt élünk légzőrendszert támadó vírusokkal, az alapvető higiéniai szabályok betartása, hogy ne köhögjünk, tüsszentsünk egymásra, kézmosás, természetes kellene, hogy legyen.
Tekintettel a leírtakra, az általános maszkviselést nagyon súlyos, indokolt esetben szabad bevezetni, mérlegelve a lehetséges veszélyeket is.
Amikor egyes intézkedéseket véleményezünk, nem szabad megfeledkeznünk a pszichológiai/pszichoszomatikus hatásokról sem, a maszkviselésnél súlyosabb pszichésen közvetített hatásai lehetnek más, a járvánnyal kapcsolatos intézkedéseknek, pl. távolságtartásnak, kijárási tilalomnak (izoláció, családon belüli erőszak), ill. a gazdasági válság által közvetített tényezőnek, (pl. depresszió, ill. az öngyilkosságok növekvő száma).
Összefoglalva a közterületen is kikényszerített/ránk kényszerített maszkhasználatnak, semmilyen egészségmegóvó, inkább az egészséget veszélyeztető hatásai vannak, mivel ezt most már szinte egész nap hordani kell.
Kérem a hivatalos szervet tisztelettel, hogy a Magyarországi közterületen kötelező maszkhasználatot a lehető leghamarabb megszüntetni szíveskedjenek.
Sopron, 2021. 03. 18