Alkotmányjogi panasz

Alkotmányjogi panasz – Egészségügyi dolgozóknak

Kedves egészségügyis ismerőseim! Elkészítettem egy alkotmányjogi panaszt, amely az oltás alóli mentességet szeretné elérni mindazoknak, akik már átestek a cvidon és van védettségük valamilyen formában (akár antitestes, akár sejtes immunitás). Mint bizonyára ti is tudjátok, a Hepatitis B elleni oltás is kötelező az egészségügyben, ám több forrásból tudom, hogy ha valaki védett már a Hepatitis B ellen, akkor nem kötelező az oltás. Az eü. szolgáltatók ingyenes szűréseket végeznek az alkalmazottaknak és akinek a laborlelete alapján van védettsége, annak nem kötelező a Hepa oltás. Ezzel ellentétben teljesen észszerűtlen módon a Kormányrendelet nem ad lehetőséget a mentesülésre védettség esetén! Ez felháborító és Alaptörvény ellenes. Ezért ha Te már tudod, hogy védett vagy, mindenképp add be ezt a panaszt az Alkotmánybíróságra! (Azoknak, akik nem védettek vagy nem tudják, hogy azok-e, készült egy átfogóbb alkotmányjogi panasz is, amely hamarosan meg fog jelenni az Orvosok és Civilek a tisztánlátásért weboldalán). Mivel nem enged file-okat feltölteni nekem a fékbuk, írjatok rám privátban, ha kéritek a beadványt!

Alkotmánybíróság

1535 Budapest, Pf. 773.

 

Tisztelt Alkotmánybíróság!

 

Alulírott,

NÉV​​ (szül:​​ anyja neve:​​ lakcíme:​​ )

 

a továbbiakban:​​ Panaszos)​​ az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban:​​ Abtv.)​​ 26. § (2) alapján​​ 

 

alkotmányjogi panasszal

 

fordulok​​ a tisztelt Alkotmánybírósághoz.

 

Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a​​ koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló​​ 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet​​ (a továbbiakban:​​ Rendelet)​​ 1.§ (4) bekezdés​​ mulasztásban megnyilvánuló​​ alaptörvény-ellenességét​​ és az Abtv. 46. § (1) bekezdése alapján​​ – határidő megjelölésével –​​ kötelezze a jogalkotót, hogy szüntesse meg a mulasztásban megnyilvánuló​​ alaptörvény-ellenességet, figyelemmel arra, hogy a Rendelet ezen rendelkezése közvetlen hatályosulása​​ folytán​​ sérti az Alaptörvény XV. ​​ (1) bekezdésében meghatározott, törvény előtti egyenlőséghez fűződő alapjogomat, mivel az Alaptörvény XV. (2) bekezdésébe ütköző módon hátrányosan megkülönböztet, valamint az Alaptörvény​​ II. cikk szerinti emberi méltósághoz való jogomat,​​ amelyeket rendkívüli jogrend esetén sem lehet korlátozni.​​ Az alapjogsérelem a Rendelet hatályba lépésétől,​​ 2021.​​ augusztus​​ 15-től a jelen panasz benyújtásának napjáig a Rendelet rendelkezéseinek közvetlen hatályosulása folytán folyamatosan fennáll.​​ 

I. A TÉNYÁLLÁS

 

2020. november 4. napjától kezdődő hatállyal a Kormány a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel a SARS-CoV-2 koronavírus járványra tekintettel Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.​​ 

 

2021. augusztus 15-én életbe lépett a​​ koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. Rendelet, amely a koronavírus elleni védőoltást kötelezővé tette a Rendelet 1.§ (1) és (2) bekezdése szerinti egészségügyi dolgozók részére.

 

II. AZ INDÍTVÁNYOZÁSI JOGOSULTSÁG ALÁTÁMASZTÁSA

 

Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha az​​ alaptörvény-ellenes jogszabály​​ rendelkezésének alkalmazása vagy​​ hatályosulása folytán​​ közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem,​​ és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

 

[Érintettség]

A Panaszost közvetlenül érinti a Rendelet alaptörvény-ellenessége: a jogszabály vele szemben közvetlen hatályosul. A Panaszos emellett nem csupán közvetlenül, hanem aktuálisan is érintett, mivel a védőoltás felvételét az egészségügyi kockázatok miatt visszautasítja.​​ Ugyanakkor a Panaszos​​ védettséggel rendelkezik​​ orvos által kiállított laboratóriumi lelet szerint /pozitív sejtes immunválasz, pozitív antitestes vizsgálat/, ám a​​ Rendelet nem teszi lehetővé az oltás alóli mentesülést természetes immunitás alapján, mivel diszkriminatív módon​​ csak az oltottak immunitását ismeri el és csak oltás esetén mentesülhet panaszos a hátrányos jogkövetkezmények alól.​​ Panaszos egyébiránt nem rendelkezik a Rendeletben nevesített orvosi szakvéleménnyel, amely mentesítené az oltási kötelezettség alól.

 

[Jogszabály hatályosulása folytán bekövetkezett jogsérelem]

A Panaszos törvény előtti egyenlőséghez fűződő alapjogának sérelmét és hátrányos megkülönböztetését közvetlenül a Rendelet állítja fel.​​ A Rendelet hatálya alatt​​ a munkáltatók​​ alkalmazzák az alaptörvény-ellenes jogszabályt, a jogsértést azonban nem az egyes egyedi ügyekben hozott bírósági döntések, hanem közvetlenül a jogszabály valósítja meg.

 

A Panaszos jogsérelme​​ a Rendelet hivatkozott rendelkezéseinek hatályba lépésével közvetlenül, azonnal, bírói döntés nélkül bekövetkezett mindvégig folyamatosan fennáll.

 

[Nincs jogorvoslati eljárás]

A Rendelet nem egyszeri, hanem tartósan fennálló, súlyos alapjogsérelmet valósít meg, amellyel szemben​​ az alkotmányjogi panaszon kívül​​ nincs semmilyen jogorvoslati lehetőség.

 

[A jogérvényesítési határidő megtartottsága]

 

Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az Abtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a panaszt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet benyújtani. A Rendelet panaszolt rendelkezései 2021.​​ augusztus​​ 15-én léptek hatályba, a Rendelet hatályba lépésétől számított 180 nap 2022.​​ február​​ 12-én​​ jár le, így​​ a Panaszos jelen indítványát az alkotmányjogi panasz benyújtására rendelkezésre álló jogérvényesítési határidőn belül terjesztette elő.

 

III. A PANASZ TARTALMI ALAPÚ BEFOGADHATÓSÁGÁNAK MEGALAPOZÁSA

 

Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság a panaszt akkor fogadja be, ha annak tárgya bírói döntést érdemben befolyásoló​​ alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés.​​ A jelen Panasz befogadhatóságát a Panaszos alapjogsérelme alapozza meg. Figyelemmel azonban arra, hogy az az Abtv. 26. § (2) bekezdésén alapszik, az alaptörvény-ellenesség nem valamely bírói döntést befolyásolja érdemben, hanem​​ a Panaszos hátrányos megkülönböztetése alapján a törvény előtti egyenlőségre vonatkozó jogának,​​ valamint​​ az emberi méltósághoz való jogának​​ az​​ érvényesülését.​​ A Rendelet az Abtv. 46.§ (2) c) pontja szerinti lényeges tartalma hiányos.

IV. AZ ALAPTÖRVÉNY-ELLENESSÉG ALÁTÁMASZTÁSA

 

IV.1. Az Alaptörvény megsértett rendelkezéseinek pontos megjelölése

 

A Rendelet jelen indítvánnyal kifogásolt rendelkezései a Panaszosnak az Alaptörvény XV. (1) bekezdésébe foglalt törvény előtti egyenlőséghez fűződő jogát sértik. A Rendelet egyúttal az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütköző módon hátrányosan megkülönbözteti azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt​​ nem veszik fel az oltást,​​ ellenben védettséggel mégis rendelkeznek /sejtes immunválasz alapján​​ és/vagy antitestes immunválasz alapján/.​​ Mindemellett sérül az Alaptörvény II. cikke szerinti emberi méltósághoz való jog is, az önrendelkezési jog,​​ mint az emberi méltósághoz való jog részjogosultságának sérülése folytán,​​ valamint a hátrányos megkülönböztetés miatt.​​ 

 

IV.2. A jogkorlátozás a hátrányos megkülönböztetés,​​ sérti az emberi méltósághoz való jogot

 

A Rendelet az Abtv. 46.§ (2) c) pontja szerinti lényeges tartalma hiányos, mert az immunitás igazolását nem teszi lehetővé Panaszos részére, hanem​​ diszkriminatív módon hátrányos jogkövetkezményeket állapít meg számára szemben azokkal, akik oltás által szerezték meg immunitásukat.

 

A rendelkezések​​ védettséggel rendelkező személyeket diszkriminálnak ugyancsak védettséggel rendelkező személyekkel szemben pusztán azért,​​ mert védettségük máshonnan fakad. Az orvostudomány folyamatosan fejlődik. A labordiagnosztikai vizsgálatok is folyamatosan fejlődnek és a koronavírusról is egyre több adat áll rendelkezésre.​​ Magyarországon is egyre szélesebb körű labordiagnosztikai szolgáltatások elérhetőek a védettség kimutatására.​​ Ezért a rendeletnek nem csak az​​ orvosi szakvéleménnyel rendelkezők​​ számára kéne biztosítania a​​ mentességet az oltási kötelezettség alól, hanem minden immunitással rendelkező​​ egészségügyi dolgozó​​ számára, ha azok hitelt érdemlő módon igazolni tudják immunitásukat.​​ Az „oltatlanok” önrendelkezési joga és emberi méltósága is sérül, mert egészségi állapotuk​​ /más módon igazolható immunitásuk/, lelkiismereti szabadságuk alapján az Alaptörvényben mindenkit megillető alapjogaik kerültek korlátozásra. Jogsértések forrása a hatályosult rendelet.

 

Az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerint​​ Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”​​ Az Alkotmánybíróság gyakorlatában valamely megkülönböztetés alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából egymással összehasonlítható helyzetben lévő jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy​​ az szükséges, arányos és észszerű alkotmányos indokon alapulna.​​ 

 

Jelen panasszal érintett diszkrimináció – tehát az oltással​​ rendelkező​​ immunis​​ egészségügyi dolgozók, az orvosi szakvélemény által mentességet élvező egészségügyi dolgozók, valamint​​ az oltással nem rendelkező​​ immunis​​ egészségügyi dolgozók között​​ a fenti célok közül egyiket sem éri el.​​ Az ilyenfajta diszkrimináció sérti az emberi méltóságot is.​​ A szabályozás ráadásul nem észszerű.​​ Az észszerűség azt diktálná, hogy minden immunitással rendelkező dolgozó mentesüljön az oltási kötelezettség alól.​​ 

 

Magyarországon jelenleg is kötelező például a Hepatitis B elleni védőoltás az egészségügyi dolgozók részére, ám a gyakorlat lehetővé teszi az oltás alóli mentesülést, amennyiben az egyén szervezetében​​ labordiagnosztikailag kimutatható a védettség. A munkáltató ingyenes laborvizsgálatokat biztosít a dolgozó részére a védettség ellenőrzése céljából és csak negatív lelet esetén teszi kötelezővé a Hepatitis B elleni oltást. ​​​​ A koronavírus elleni oltás esetén azonban a jogalkotó ezt a lehetőséget is kizárja, még a munkavállaló saját költségén sem teszi lehetővé az immunitás igazolását és mentesülést az oltási kötelezettség alól.​​ Ez észszerűtlen és súlyosan diszkriminatív.

 

Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976. évi 8. törvényerejű rendelet​​ az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről) 26. Cikke szerint:

 

„A törvény előtt minden személy egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van egyenlő törvényes védelemre. Erre tekintettel a törvénynek minden megkülönböztetést tiltania kell és minden személy számára egyenlő és hatékony védelmet kell biztosítania bármilyen megkülönböztetés ellen, mint amilyen például a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb​​ vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy más helyzet alapján történő megkülönböztetés.”

 

Az Alaptörvény II. cikke szerint:

 

“Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”

 

Az Alkotmánybíróság már korai gyakorlatában az emberi méltósághoz való jogot, minden ember veleszületett jogaként, mint általános személyiségi jogot határozta meg. E szerint az emberi méltósághoz való jog, mint általános személyiségi jog olyan szubszidiárius jog, amely minden esetben felhívható az egyén autonómiájának védelmére, ha egyetlen más alapjogra sem lehetséges hivatkozni.​​ 

 

Köztudomású tény, hogy​​ aki átesett a​​ SARS-CoV-2​​ fertőzésen,​​ hosszú időn keresztül,​​ akár egy életen keresztül is védett lehet és erre már elérhetők​​ Magyarországon is immunitás megállapítására orvos által hitelesített laborvizsgálatok, amelyek alátámasztják​​ a​​ SARS-CoV-2 koronavírus elleni védettséget.​​ A Rendeletnek lehetővé kéne tennie, hogy minden egészségügyi dolgozó,​​ aki​​ immunitással rendelkezik,​​ joghátrány elszenvedése nélkül​​ mentesülhessen​​ a kötelező oltás alól.

 

A​​ 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet​​ egyes​​ egészségügyi tevékenységek​​ gyakorlását az oltás​​ meglététől teszi függővé annak érdekében, hogy a fertőzést és megfertőződést megakadályozza, illetve annak esélyét csökkentse.​​ 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet​​ azonban​​ a foglalkozásuk gyakorlásától​​ zár el immunitással rendelkező​​ egészségügyi dolgozókat​​ azzal, hogy a​​ természetes​​ immunitással rendelkező​​ egészségügyi dolgozóknak​​ nem teszi lehetővé​​ az oltás alóli mentesülést, ezáltal állásuk megtartását,​​ így​​ természetes immunitással rendelkező és oltás általi immunitással rendelkező állampolgárok között tesz különbséget pusztán az immunitás megszerzésének, kialakulásának eltérő volta alapján.​​ Ennek következtében a​​ 449/2021. (VII. 29.) Korm. Rendelet, különös tekintettel az 1.§ (4) bekezdése​​ sérti az Alaptörvény fentiekben felhívott​​ XV.​​ Cikk​​ (1) és​​ (2) bekezdését és​​ III. cikkének (2) bekezdését.

 

A Rendelet diszkriminatív, mert aránytalanul hátrányos helyzetbe hozza mindazokat, akik​​ immunitással rendelkeznek, de​​ nem jogosultak​​ immunitásuk​​ igazolására.​​ 

 

Mindemellett sérül az emberi méltósághoz való jog is, hiszen​​ azon egészségügyi dolgozók, akik természetes immunitással rendelkeznek, de az oltást egészségügyi, lelkiismereti okokból visszautasítják,​​ embertelen,​​ megalázó​​ bánásmódban részesülnek​​ a hátrányos megkülönböztetés elszenvedése folytán. Sérül az önrendelkezési jog,​​ mint az emberi méltósághoz való jog részjogosultsága az előállott diszkriminációs kényszerhelyzet folytán, hiszen nem szabad akaratukból, hanem a diszkrimináció hatására dönthetnek egy​​ egészségügyi beavatkozás​​ (oltás)​​ mellett.​​ 

 

 

V. AZ INDÍTVÁNY

 

A fentiekben kifejtettek alapján kérem a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja,​​ valamint az Abtv. 46.§ (1)​​ bekezdése​​ alapján​​ állapítsa meg​​ a​​ 449/2021. (VII. 29.)​​ Korm. Rendelet​​ 1.§ (4) bekezdésének​​ alaptörvény-ellenességét és​​ határidő kitűzésével utasítsa a jogalkotót az​​ alaptörvény-ellenesség​​ megszüntetésére.

 

Kelt: _Budapest. 2021. 08.​​ 15.

 

_______________________

Panaszos

Alulírott az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 52. § (5) bekezdésére és 57. § (1a) bekezdésére,1​​ valamint az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013 (II. 27.) Tü. határozat 36. § (2) bekezdésére tekintettel az alábbi​​ 

 

jognyilatkozatot

 

teszem:

 

Kijelentem, hogy a jelen alkotmánybírósági panasz indítványommal összefüggésben nevem nyilvánosságra hozatalához​​ 

hozzájárulok /​​ nem járulok hozzá*.

(*a megfelelő rész aláhúzandó)

 

 

 

Kelt:​​ 

Név:​​ 

Lakcím:​​ 

Aláírás: ………………………………………………..

 

1

​​ Az Abtv. 57. § (1a) bekezdésére, valamint az Ügyrend 36. § (2) bekezdésére és 56. § (1)–(2) bekezdéseire tekintettel az Abtv. 26–27. §-ai alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok esetében az indítványban foglalt alkotmányossági kérelem (tehát az ügy) lényegét az Alkotmánybíróság​​ a honlapján közzéteszi. Az indítványban szereplő​​ személyes adatokat az Alkotmánybíróság csak akkor teszi közzé, ha ahhoz az indítványozó, illetve az érintett kifejezetten hozzájárul. Ez a pont alatt tehát az indítványozónak erről kell nyilatkoznia. Abban az esetben, ha az indítványozó nem járul hozzá a személyes adatai közzétételéhez, vagy ebben a kérdésben nem nyilatkozik, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági kérelem lényegét ezen adatok törlése mellett teszi közzé. Az indítványozó hozzájáruló nyilatkozata esetén az Alkotmánybíróság csak az indítványozó nevét teszi közzé az ügy lényegének ismertetésekor, az indítványozó ezen túli további személyes adatait, valamint más személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat az indítványból felismerhetetlenné teszi. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az érintett hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozhatja a közérdekből nyilvános adatokat, valamint a jogi képviselő nevét. Az indítványban foglalt alkotmányossági kérelem lényege – a nyilatkozat függvényében az indítványban foglalt, a személyek azonosítását lehetővé tevő adatok törlése (anonimizálás) mellett – az indítvány másolatának a közzétételével is történhet.A fentiek megfelelően vonatkoznak az eljárás során az Alkotmánybírósághozközfeladatot ellátó szervek, illetve más személyek által megküldött véleményben,továbbá a szakértői véleményben és az Alkotmánybíróság által az ügyben hozott döntésben szereplő személyes adatokra is. Fentiek értelmében az indítványozónak az alkotmányjogi panasz benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell, hogy személyes adatai (neve) közzétételéhez hozzájárul-e. A nyilatkozat hiányában az Alkotmánybíróság azt feltételezi, hogy a indítványozó (az érintett) a személyes adatai (neve) közzétételéhez nem járult hozzá. Az ügy elintézését egyébként semmilyen módon nem befolyásolja vagy hátráltatja, ha az indítványozó ebben a kérdésben nem nyilatkozik, vagy nem járul hozzá a személyes adatai (neve) nyilvánosságra hozatalához.

Alkotmányjogi panasz – Egészségügyi dolgozóknak