WEF korábbi fiatal globális vezetőinek rejtett szövetsége, akik a Great Reset megvalósításán dolgoznak

A WEF korábbi fiatal globális vezetőinek rejtett szövetsége, akik a Nagy Újraindítás megvalósításán dolgoznak: Macron, Trudeau, Ardern és Boris Johnson.
The Expoze 2022. JANUÁR 27-ÉN.

Hogyan lehetséges, hogy a világ több mint 190 kormánya szinte teljesen azonos módon kezelte végül a Covid-járványt, és mostanra mindenhol mindennaposak a lezárások, a maszkmandátumok és az oltási kártyák?

A válasz talán a Young Global Leaders iskolában rejlik, amelyet Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum (“WEF”) vezetője alapított és vezetett, és amelyet a mai prominens politikai és üzleti vezetők közül sokan megjártak a csúcsra vezető úton.

Politikai és vállalati vezetők rejtett szövetsége használja ki a járványt azzal a céllal, hogy összeomlasztja a nemzetgazdaságokat és bevezesse a globális digitális valutát, és ezek közé a vezetők közé tartozik Emmanuel Macron francia elnök, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök és Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke.

Ez nem fikció, hanem tény. Hallgassuk csak meg a Világgazdasági Fórum elnökét, Klaus Schwabot, aki maga mondta a következőket.

“Azt kell mondanom, hogy amikor olyan neveket említek, mint Mirkle asszony, Vlagyimir Putyin és így tovább, ők mind a Világgazdasági Fórum fiatal globális vezetői voltak, de amire most igazán büszkék vagyunk, az a fiatal generáció, mint Trudeau miniszterelnök, Argentína elnöke és így tovább. Tehát behatolunk a kabinetekbe.

“Így tegnap Trudeau miniszterelnök fogadásán voltam, és tudom, hogy a kabinetjének fele a Világgazdasági Fórum Fiatal Globális Vezetői.”

A történet a Világgazdasági Fórummal (WEF) kezdődik, amelyet Klaus Schwab német közgazdász és gépészmérnök alapított 1971-ben, mindössze 32 évesen, Svájcban. A WEF a nyilvánosság számára leginkább a svájci Davosban minden év januárjában megrendezett éves konferenciáiról ismert, amelyek célja, hogy összehozza a világ politikai és üzleti vezetőit, hogy megvitassák az aktuális problémákat.

Ma a globalista hatalmi elit egyik legfontosabb hálózata a világon, amelyet mintegy ezer multinacionális vállalat finanszíroz.

A WEF-nek, amelyet 1987-ig eredetileg Európai Menedzsment Fórumnak hívtak, már a legelső, 1971. februári ülésén sikerült összehoznia 31 nemzet 440 vezetőjét, ami váratlan eredmény volt egy olyan valakinek, mint Schwab, akinek előtte nagyon kevés nemzetközi vagy szakmai tapasztalata volt.

Ennek oka Schwab egyetemi tanulmányai során szerzett kapcsolatainak lehetett köszönhető, többek között annak, hogy nem kisebb személyiséggel, mint a korábbi nemzetbiztonsági tanácsadóval és külügyminiszterrel, Henry Kissingerrel tanult együtt.

A fórumon kezdetben csak gazdasági szakemberek vettek részt, de hamarosan politikusok, a média prominens személyiségei (többek között a BBC és a CNN munkatársai), sőt hírességek is megjelentek.

Schwab 1992-ben párhuzamos intézményt hozott létre, a Global Leaders for Tomorrow iskolát, amelyet 2004-ben Young Global Leaders néven újraalapítottak. Az iskola résztvevőinek jelentkezniük kell a felvételért, majd szigorú kiválasztási folyamatnak vetik alá őket.

Az iskola legelső, 1992-es osztályának tagjai között már sokan voltak, akik később fontos liberális politikai személyiségek lettek, mint például Angela Merkel, Nicolas Sarkozy és Tony Blair.

  • Jelenleg mintegy 1300-an végeztek ebben az iskolában, és az öregdiákok listáján számos olyan személy neve szerepel, akik saját nemzetük egészségügyi intézményeinek vezetői lettek. Közülük négyen Németország korábbi és jelenlegi egészségügyi miniszterei, köztük Jens Spahn, aki 2018 óta szövetségi egészségügyi miniszter. Philipp Rösler, aki 2009-től 2011-ig volt egészségügyi miniszter, majd 2014-ben Schwab a WEF ügyvezető igazgatójává nevezte ki.Az iskola névsorában további figyelemre méltó nevek szerepelnek.

    Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke, akinek szigorú elzárkózási intézkedéseit a globális egészségügyi hatóságok dicsérték;

  • Emmanuel Macron, the President of France;
  • Sebastian Kurz, aki a közelmúltig Ausztria kancellárja volt;
  • Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke;
  • Jean-Claude Juncker, Luxemburg korábbi miniszterelnöke és az Európai Bizottság elnöke;
  • Annalena Baerbock, a német Zöldek vezetője;
  • Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke;
  • Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke;A listán megtaláljuk Gavin Newsom kaliforniai kormányzót is, akit a 2005-ös évfolyamba választottak be, valamint Peter Buttigieg volt elnökjelöltet és jelenlegi amerikai közlekedési minisztert, aki nemrég végzett, mivel a 2019-es évfolyamba választották be.

    Mindezen politikusok, akik az elmúlt két évben voltak hivatalban, a COVID-19 világjárványra adott kemény válaszokat részesítették előnyben, ami történetesen a kormányuk hatalmát is jelentősen megnövelte.

    Az iskola öregdiákjainak listája azonban nem korlátozódik a politikai vezetőkre. A magánipar számos kapitányát is ott találjuk, köztük a Microsoft Bill Gatesét, az Amazon Jeff Bezosát, a Virgin Richard Bransonját, a Wikipedia alapítóját, Jimmy Walest és a Clinton Alapítvány Chelsea Clintonját.

    Ismét mindegyikük támogatását fejezte ki a világjárványra adott globális válaszlépésekkel kapcsolatban, és sokan jelentős profitot termeltek az intézkedések eredményeként.

    És ha nem hiszi, hogy Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke nincs benne a “Build back better” szlogenjeivel, akkor nézze meg ezt a képet, amely a World Econimic Forum Young Global Leaders rendezvényén készült róla.

A WEF által felkészített vezetők világszerte beszivárogtak a kormányokba, és együtt dolgoztak azon, hogy nevetséges, drákói korlátozásokat vezessenek be egy állítólagos vírus leple alatt, amely a megfertőzöttek kevesebb mint 0,2%-át öli meg.

Az alábbi szöveg a Rockefeller Alapítvány által 2010-ben kiadott, “A technológia és a nemzetközi fejlődés jövőjének forgatókönyvei” című dokumentumból származik. A dokumentum egy olyan jövőbeli forgatókönyvet ír le, amelyet a dokumentum “Lockstep Scenario”-nak nevez.

2020-ban végre lecsapott a világ által évek óta várt világjárvány. A 2004-es SARS-járványtól eltérően ez az új koronavírustörzs – amelynek eredete ismeretlen – rendkívül virulens és halálos volt. Még a világjárványra legjobban felkészült nemzeteket is gyorsan legyőzték, amikor a vírus körbejárta a világot, és mindössze hét hónap alatt a világ népességének közel 20%-át megfertőzte, és milliókat ölt meg.

A világjárvány a gazdaságokra is halálos hatással volt: az emberek és az áruk nemzetközi mobilitása leállt, ami legyengítette az olyan iparágakat, mint a turizmus, és megszakította a globális ellátási láncokat. Még helyben is hónapokig üresen álltak az általában nyüzsgő üzletek és irodaházak, ahol sem alkalmazottak, sem vásárlók nem voltak. A világjárvány az egész bolygót beborította – bár aránytalanul sokan haltak meg a gondozó otthonokban, ahol a vírus futótűzként terjedt a hivatalos megfékezési protokollok hiányában.

Az Egyesült Királyság kezdeti politikája, miszerint “erősen lebeszélte” a polgárokat a repülésről, halálosnak bizonyult az engedékenységében, és felgyorsította a vírus terjedését nemcsak az Egyesült Királyságon belül, hanem a határokon túl is. Néhány ország azonban jobban járt, különösen Kína. Azzal, hogy a kínai kormány gyorsan bevezette és érvényre juttatta a kötelező karantént minden állampolgárra, valamint azonnal és szinte hermetikusan lezárta az összes határt, több millió ember életét mentette meg, sokkal korábban megállította a vírus terjedését, mint más országokban, és lehetővé tette a járvány utáni gyorsabb felépülést.

Nem Kína kormánya volt az egyetlen, amely szélsőséges intézkedéseket hozott, hogy megvédje polgárait a kockázattól és a kitettségtől. A világjárvány idején a világ minden táján a nemzeti vezetők mozgósították tekintélyüket, és szigorú szabályokat és korlátozásokat vezettek be, az arcmaszkok kötelező viselésétől kezdve a testhőmérséklet-ellenőrzésig az olyan közösségi terek bejáratánál, mint a vasútállomások és a szupermarketek”.

Biztosan észrevett néhány szót a cikkben, amelyeket vastag betűvel emeltünk ki. Ezeket a szavakat azért változtattuk meg, hogy a dokumentumot összhangba hozzuk a világban jelenleg zajló forgatókönyvvel – az állítólagos Covid-19 világjárvánnyal.

Összesen mindössze 9 szót kellett megváltoztatnunk ahhoz, hogy a teljes szöveg, amelyet 2010-ben a Rockefeller Alapítvány írt, teljes mértékben tükrözze az állítólagos Covid-19 világjárványt. Mindössze kilenc szó.

Vagy a véletlenek korát éljük, vagy egy nagyon alaposan átgondolt tervet látunk a szemünk előtt lejátszódni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük